Johnson ultimátumot adott Európának
Boris Johnson brit miniszterelnök a Konzervatív Párt kongresszusán kijelentette: vagy elfogadja az EU kormánya válási megállapodási javaslatát, vagy nem lesz megállapodás a felek között.
A miniszterelnök szerint kormánya konstruktív és észszerű javaslatot tesz az EU-nak már szerdán az Egyesült Királyság és az unió elválására. Ha a másik fél nem fogadja el ezt, akkor országa október végén megállapodás nélkül szakad ki az EU-ból – tudósított az Irish Times a kormányfő beszédéről, amelyet a Konzervatív Párt manchesteri kongresszusának zárásaként mondott el.
Boris Johnson kijelentette: javaslatuk elfogadása esetén nem lesz határellenőrzés Észak-Írország és Írország határán vagy annak közelében.
A beszéd után nyilvánosságra került javaslatot a BBC úgy értékelte, hogy a terv szerint az Észak-Írország gyakorlatilag az európai egységes piac része maradna az áruk forgalmára vonatkozóan egy az Ír-szigetre érvényes szabályozási zóna keretében. Az északról dél felé tartó árukat Írországban ellenőrizhetnék, míg a délről északra tartókat Észak-Írországban nem kellene további ellenőrzésnek alávetni.
Mivel Észak-Írország az Egyesült Királysággal együtt kilépne az EU-s vámunióból, vámellenőrzések lennének, de ezeket főként elektronikusan, kisebb részben fizikailag végeznék az áruk eladóinak vagy fogadóinak telephelyén. Ez tehát összességében gyakorlatilag az egy ország két rendszer elvet jelentheti, azaz azt, hogy Nagy-Britannia (Anglia, Skócia és Wales) külön szabályozási övezetbe kerülne, mint Észak-Írország.
Az északír unionistáknak ez a megoldás eddig elfogadhatatlan volt, mert azt jelenti, hogy országuk és Nagy-Britannia között szabályozási határ lép érvénybe az Ír-tengeren, ami szerintük az első lépés afelé, hogy Észak-Írország kiszakadjon az Egyesült Királyságból. A Johnson-kormány terve azzal segítene ezen a problémán, hogy feljogosítaná az Északír Gyűlést, a kis ország kvázi parlamentjét, hogy hozzájárulását adja a megállapodáshoz, majd négyévente újra és újra szavaznának arról, hogy fenn akarják-e tartani ezt a helyzetet. Emellett jelentős anyagi támogatást ígér az átálláshoz (New Deal for Northern Ireland).
A miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy kormánya be kívánja tartani a nagypénteki egyezményt, amely szabad átjárást biztosít a két ír állam határán. Fenn akarják tartani a mezőgazdasági és az ipari termékekre vonatkozó jelenlegi szabályozási rendszert a határ mindkét oldalán – mindezt a de facto egységes piaci tagsággal biztosíthatják.
Ígérete szerint a brit válási megállapodási koncepció elfogadása esetén az Egyesült Királyság egésze, azaz összes jelenlegi tagállama caklipakli kilépne az Európai Unióból. Ennek némileg ellentmondva hozzátette: a terv kompromisszum, és reméli, hogy az EU is így fogja ezt látni. Ha nem, akkor angolosan távoznak. Bár nem ezt akarták, de hát mit tehetnek – hárította a megállapodás nélküli brexit miatti felelősséget máris az EU-ra.
Élesen bírálta a brit parlamentnek azokat a képviselőit és politikai erőit, amelyek szerinte blokkolni akarják a brexitet. A kormányfő úgy látja, hogy ők ássák alá a demokráciát, mert szembe mennek a 2016-os függetlenségi népszavazás döntésével (nem pedig ő, aki ki akarja hagyni a törvényhozást a brexittel kapcsolatos döntésből). Nem tért ki arra, hogy arról nem szavaztak az emberek három éve, hogy az Egyesült Királyság és az EU milyen viszonyban legyen egymással a kilépés után. Az ezzel kapcsolatos vita miatt alakult ki a törvényhozásban patthelyzet, amelyet Johnson pikírten úgy jellemzett, hogy egy lefagyott komputerhez hasonlította a parlamentet.
A brit kormányfő beszédét talán nem is a Konzervatív Párt kongresszusi résztvevői követték a legnagyobb figyelemmel, hanem az EU-tagállamok vezetői – véli Norman Smith, a BBC belpolitikai szerkesztője. Szerinte azt próbálják kitalálni, hogy Johnson komolyan gondolja-e megállapodási szándékát a brexittel kapcsolatban vagy csak ürügyet keres a megállapodás nélküli brexitre azzal, hogy elfogadhatatlan feltételeket támaszt.
A BBC szakíróját meglepte, hogy a miniszterelnök kevésbé harcias beszédet mondott, mint amivel előállhatott volna. Könnyen megtehette volna, hogy Brüsszelt, az uniós bürokráciát ostorozza. Ehelyett arról beszélt, hogy személy szerint szereti Európát, a Konzervatív Párt szintén szereti Európát, egyikük sem Európa-ellenes, nem beszélve az Egyesült Királyságról, amely szintén nem Európa-ellenes, hanem nagyon is európai ország, a BBC szakírója szerint ez arra utal, hogy Johnson valójában nem kongresszusi közönségének beszélt, hanem az uniós vezetőknek, akikkel a következő órákban és napokban tárgyalnia kell kormánya válási megállapodási javaslatáról. Miniszterelnöki székét attól függően tarthatja meg, hogy mire jut velük, politikai jövője nem tory politikusok és mezei párttagok, hanem az uniós tagállamok vezetőinek kezében van.
Forrás: napi.hu
