Az év végére megszületett a döntés a 2026-os uniós költségvetés végleges formájáról. Miközben az Európai Parlament relatíve nagy sikerként könyvelhette el, hogy a tagállamokat sikerült meggyőznie a források növeléséről, az így allokált mintegy 300 millió euró csak töredéke a 200 milliárd euróhoz (77 400 milliárd forinthoz) közelítő jövő évi keretnek. Ugyan a változtatások jelzésértékűek, fontos szem előtt tartani azt is, hogy az összkép relatíve keveset változott a ciklus 2020-as kezdetén elképzeltekhez képest, így cikkünk most tételesen végigmegy azon, hogy mire költ majd az Európai Unió 2026-ban.
Az elmúlt évek példátlan kihívásai – a Covid–19-járványtól az ukrajnai háborún át az emelkedő, majd stabilizálódó energiaárakig és a geopolitikai bizonytalanságokig – arra kényszerítették az EU-t, hogy újragondolja pénzügyi prioritásait. Így a jövő évi költségvetés nagyja bár betervezett, ad némi rálátást arra, hogy az Európai Unió – ideértve az Ursula von der Leyen vezette Bizottságot, a közvetlenül választott Parlamentet és a tagállamokat tömörítő Tanácsot – hogyan látja a jövő kihívásait.
Az unió többéves pénzügyi keretét (MFF) évtizedeken keresztül a mezőgazdaság és a kohéziós politika uralta, ami tipikusan a teljes összeg mintegy kétharmadát vitte el. Előbbinek a legnagyobb része a gazdák közvetlen támogatása, míg a kohéziós politika lényege az uniós átlaghoz képest elmaradottabb vidékek támogatása.
Utóbbi például szinte teljesen intakt maradt, és csak az egykori járványhelyzet miatt létrehozott helyreállítási alappal kapcsolatos tételek csökkentek, azonban például az agrárforrások ügyében kereszteshadjáratot folytató Európai Parlament a jövő évre elfogadta, hogy „dinamizálják” a gazdáknak járó közvetlen támogatások egy részét.
Ez persze a gyakorlatban nem fogja azt jelenteni, hogy kevesebb forráshoz juthat majd az európai agrárium, azonban míg ez esetben a fixált források egy részéből csináltak „mozgásteret”, addig más fejezeteknél pont, hogy a tervezetben még szabadon hagyott plafont adó összeget kötötték le az egyes alfejezetek programjaira. Ezek a változtatások önmagukban azonban keveset mutatnak meg a teljes képről, ezért érdemes sorra venni a költségvetés mind a hét fejezetét.
1. Egységes piac, innováció és digitalizáció
Az első fejezet 22,16 milliárd eurót kap, ami az uniós költségvetés mintegy 11,5 százalékát fogja jelenteni 2026-ban.
2. Kohézió, reziliencia és értékek
A második fejezet 71,65 milliárd eurót kap
3. Természeti erőforrások és környezet
A harmadik fejezet 56,53 milliárd euróval az uniós költségvetés alig kevesebb mint 30 százalékát teszi ki.
4. Migráció és határigazgatás
A negyedik fejezetre összesen kicsit több mint 5 milliárd eurót szánnak, ami az uniós költségvetés körülbelül 2,5 százalékát jelenti.
5. Biztonság és védelem
A biztonság és védelem fejezet 2,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, ami már csak a teljes összeg mintegy 1,5 százalékának felel meg. Bár a terület jelentősége az elmúlt években érezhetően megnőtt, itt csak a katonai mobilitás 250 milliós forrása kapott egy extra 10 millió eurót.
6. Szomszédság és a világ
A hatodik fejezet 15,6 milliárd euróból gazdálkodhat 2026-ban, ami a teljes összeg valamivel több mint 8 százaléka. Ez is egy olyan terület, amely fokozatosan nagyobb fókuszt fog kapni, mivel az utóbbi évek geopolitikai instabilitásából azt szűrte le az EU, hogy nagyobb jelenlétre van szükség a kontinens határain túl is.
7. Európai közigazgatás
A legegyértelműbb változás azonban a hetedik fejezetben van, amely egy 200 milliós csökkentést kapott, és így 13 milliárd 277 millió euróból gazdálkodhat jövőre. Ez nagyjából 1–2 százalékos csökkentést jelent az európai intézmények működtetésére, így a teljes büdzsé 6,9 százalékába kerül fenntartani az unió működését. A három vezető szerv esetében
- a Bizottság 4,6 milliárd,
- a Tanács 740 millió,
- a Parlament pedig 2,6 milliárd euróból finanszírozhatja jövő évi működését.
Az unió összes szerve közül csak az Európai Ombudsman és az Európai adatvédelmi biztos irodája kapott egy 200, illetve egy 700 ezer eurós bővítést, de alapvetően a közigazgatási költségek visszavágása minden oldalon jól mutatja, hogy a nehezebb időkben az uniós szervek bőrükön érzik a kiadáscsökkentés felelősségét, és magukon is hajlandók spórolni.
Portfolio nyomán