Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke román nyelven mondott beszédében kifejezte reményét, hogy Románia mindent megtesz Európa érdekeinek, és értékeinek védelmében.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke azt hangoztatta: Románia már rég kiérdemelte, hogy a schengeni övezet tagja legyen és felszólította ennek akadályozóit, tegyék lehetővé, hogy a célkitűzés a román elnökség idején teljesüljön.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – a korábbi súrlódásokra is utalva – Brüsszel támogatásáról biztosította a román uniós elnökséget. Azt is leszögezte: az Európai Unió nem köthet kompromisszumokat, ami a jogállamiságot, a demokráciát illeti.
A házigazdák nevében elsőként felszólaló Klaus Iohannis román államfő úgy vélekedett: az idei év első fele meghatározó lesz az Európai Unió jövője szempontjából. Iohannis a román uniós elnökség előtt álló kihívások közül a brit kilépést, a migráció kérdését és az Európa közvetlen szomszédságában lévő biztonsági kihívásokat emelte ki. A román uniós elnökség idején újul meg az Európai Parlament is, és megkezdődik a következő többéves költségvetés előkészítése is – tette hozzá.
A szociálliberális bukaresti kormánnyal nyílt konfliktusban álló jobboldali román elnök azt ígérte, országa felelősségteljesen, gyakorlatiasan fogja feladatait ellátni, és reményét fejezte ki, hogy a májusi nagyszebeni csúcstalálkozón egy erős és egységes unió jövőképét fogják felvázolni.
Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök felidézte, hogy 2007-ben az ő miniszterelnöki mandátuma idején vált Románia az EU tagjává. Úgy vélekedett: Romániának minden tekintetben sikerült európaivá válnia, kivéve az államhatalom „büntető” intézményeit, amelyek szerinte nem hajlandók lemondani a kommunista időszakban élvezett előjogaikról.
A rendezvény nagy hiányzója, Liviu Dragnea szociáldemokrata házelnök helyett a képviselőház nevében Florin Iordache alelnök köszöntötte a brüsszeli vendégeket. Országa szuverenitását is hangoztatva, leszögezte: nem tudja elképzelni Romániát az EU-n kívül, és a szociáldemokrata kormánytöbbség európai elkötelezettségéről biztosította Brüsszelt.
A szónoklatok sorát záró Viorica Dancila miniszterelnök azt ígérte: az uniós elnökség idején kormánya „méltósággal” vezeti majd Európát, és mindent megtesz azért, hogy Románia megkapja azt a tiszteletet, amelyet érdemel. A román uniós elnökség a kohéziót tűzte zászlajára és azt reméli, hogy mandátuma végén az EU egységesebb, erősebb és összetartóbb lesz – hangoztatta a kormányfő.
Az EU vezetőit több száz kormányellenes tüntető várta az ünnepség helyszínéül szolgáló Ateneul Roman (Román Athenaeum) koncertterem közelében, akik szintén a románok európai elkötelezettségét akarták demonstrálni a bukaresti kormány szerintük Európa-ellenes magatartásával ellentétben. Az „Európát akarunk, nem diktatúrát”, „Románia európai állam” „Igazságszolgáltatást akarunk, nem korrupciót” feliratú táblákat magasba emelő, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni rigmusokat skandáló tüntetőket a csendőrség több száz méteres távolságban tartotta a koncertterem bejáratától.
A bukaresti városháza arra hivatkozva tiltotta ki az Ateneul Roman előtti térről a tüntetőket, hogy oda a román külügyminisztériumnak van területfoglalása, és a magas rangú vendégek biztonsága is megköveteli, hogy a – történetesen éppen velük szimpatizáló – tüntetők nem közelíthessék meg őket.
Románia január elsejétől kezdődően fél évre vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A hivatalos nyitórendezvény alakalmából az uniós intézmények vezetői, és az Európai Bizottság tagjai egy ünnepi hangversenyen vettek részt, pénteken pedig az EB elnöke a román államfővel és miniszterelnökkel egyeztet a román elnökségre váró feladatokról.
Forrás: MTI