Kanári-szigeteki luxusban siránkoznak a migránsok
A Kanári-szigetek újabb zsákutcává váltak a menekültek és migránsok számára. A helyzet a járvány miatt pedig még rémálomszerűbbé vált mind számukra, mind a helyi lakosság számára
Tenerife kikötője a Kanári-szigeteken turisztikai központ. De másféle utazókat is vendégül lát. A rendőrség minden éjjel olyan menekültek és migránsok után kutat, akik megpróbálják magukat felcsempészni azokra a kamionokra, amelyek teherhajókon a kontinensre tartanak.
“Próbáljuk garantálni mindenkinek a biztonságát, főképp a migránsokét” – állítja Juan Ignacio Liano, a Fred Olsen Express flottaigazgatója. „A végső céljuk Európa, és bármit megtesznek azért, hogy elhagyják a szigeteket, akár a saját életük árán is.”
“Minden éjjel emberek tucatjait találják a konténerekben. Néhányuknak sikerül, a többiek pedig másnap újrapróbálkoznak” – mondja tudósítónk.
Legtöbbjüket visszaküldik a spanyol szigetvilág legnagyobb befogadótáborába. Ide nem engedik be a média képviselőit. A hangulat komor. Egy hevenyészett tábort állítottak fel a kapuknál.
Ez egy jelkép, mondja Roberto, aki egy olyan csoporthoz tartozik, akik segítenek a menedékkérőknek.
“A bent uralkodó rossz körülmények ellen tiltakoznak így” – meséli Roberto Mesa, a Migrants Support Assembly of Tenerife munkatársa. „Már hónapok óta itt vannak, és senki nem mond semmit nekik arról, mi vár rájuk. Némelyiküknek van útlevele, kért menedéket és van meghívólevele a rokonaitól, és még így sem engedik őket elutazni. A Kanári-szigeteket Európa börtönévé tették.”
Tavaly több mint húszezer olyan ember kötött ki a Kanári-szigeteken, akik Afrikai északi partjáról indultak. Sokukat a fő sziget, Gran Canaria hoteljeiben helyezték el, mivel a befogadóközpontok túlzsúfoltak voltak. A turistaszállásokat azóta kiürítették, mivel ezreket telepítettek haza, és volt, akinek sikerült eljutnia a kontinensre.
A többiek a karantén miatt ittrekedtek.
Calvin és Unntove, akiknek több vállalkozásuk is van a szigeten, több tucat fiatal számára nyitva tartják ajtajaikat. Ousmane 7 hónapja érkezett Szenegálból. Arról álmodik, hogy szebb jövőt teremt a családjának.
„Ez a feleségem, ez a gyerekem” – mutatja Ousmane. Aznap, amikor megszületett, itt voltam Gran Canarián. Mostanáig nem láttam. Ezért teszek meg mindent a sikerért.”
Ousmane soha nem hagyja ki a hotelben tartott nyelvórákat. Várja, hogy válaszoljanak menedékkérelmére. Mint itt a legtöbben, arról álmodik, hogy a kontinensre költözik.
„Azt szeretném üzenni az európaiaknak, hogy segítsenek nekünk, hogy a kontinensre mehessünk dolgozni. Bízom benne, hogy előbb-utóbb sikerülni fog, amit a jövőmre terveztem. Nem csüggedek.”
A pár, aki a szárnyai alá vette ezeket a fiatalokat, létrehozott egy alapítványt, a “Canaria Mama Africa”-t. Vendégeik ugyanis így hívják a nőt, akit második anyjuknak tartanak.
“Olyan sok remény él bennük, amikor idejönnek, Európába!” – mondja Unntove Saetran, a Canaria Mamam Africa alapítvány társalapítója. „Nagyon remélem, hogy valóban hozzá tudunk járulni az elutazásukhoz és hogy nem kell csalódniuk a reményeikben.”
“Csak két megoldást látok: egyik a kitoloncolás. De az integráció is nagyon fontos. Szóval én azt sürgetném, hogy mindkét megoldáson gyorsabban dolgozzanak” – mondja Calvin Lucock hoteligazgató és az alapítvány másik társalapítója. Az, hogy nem tesznek semmit, nem megoldás, mert abból az lesz, hogy az emberek az utcára kerülnek, az pedig már egy másik kihívás.”
Ez a probléma pedig túl soknak bizonyul a helyi lakosság egy részének. Alex a spanyol szélsőjobboldali Vox párt tagja, és rendszeresen fordulnak hozzá az itt élők, akik arra panaszkodnak, hogy a hívatlan vendégek megzavarják életük rendes folyását.
“Ez egy csendes lakóövezet volt, amíg meg nem nyitottak több központot az illegális bevándorlóknak. A szomszédok félnek az otthonuk közelében sétálni. Itt a jobb oldalon látható a Liliomok kolostora, amit befogadóközponttá alakítottak 93 illegális bevándorlónak” – mutatja Alexis Julius Bosse, a Vox Gran Canaria képviselője.
Ez a helyi lakos nem akarja felfedni személyazonosságát, mert bosszútól tart.
“Az első ablak, ott egy nagy szoba van, ahol állandóak a konfliktusok, mert mindig verekszenek egymással. Állandóan problémák vannak velük” – állítja a nő. “Az a kis ház ott, az a drogosok helye. Itt árulnak és fogyasztanak drogokat. Nem érzem magam biztonságban! Minden alkalommal, amikor az ember elhagyja a házát, elkaphatják, kirabolhatják, megerőszakolhatják… Nem vagyunk hozzászokva, hogy így éljünk. Nagyon elkeserítő a helyzet.”
A feszültség néhány hónapja hágott a tetőfokára, amikor a helyi lakosok megtámadtak menedékkérőket ehhez az egykori iskolához közel, amelyet befogadóközponttá alakítottak.
A hangulat azóta nyugodtabb… Alexis azonban úgy véli, mind a spanyol államnak, mind az EU-nak határozottabb lépéseket kéne tennie, hogy elkerülje a hasonló helyzeteket.
“Az első fontos dolog az embercsempészet, valamint a hajók leállítása lenne. Másfelől az nem megoldás, hogy senki nem mehet Európába, és mindenki itt marad a Kanári-szigeteken. Ez csak a közpénz hatalmas elpazarlásához vezet, ami az adófizetőknek fáj, miközben itt, a Kanárin nincs elég munka.”
A spanyol kormány kanári-szigeteki megbízottja, Anselmo Pestana Padrón szerint Európa lehetne szolidárisabb velük: “Európa nem háríthatja azokra a területekre a problémát, amelyek a külső határokat adják. Ez egész Európa problémája. És ha van olyan terület, amelynek a kapacitása telítődött, és ahol ez társadalmi problémákat okoz, tekintettel arra, hogy már így is gazdasági válság van a Kanári-szigeteken, Európának szolidaritást kell mutatnia.”
Las Palmason napnyugtakor több tucat ember tűnik elő, és áll sorba ételért, amelyet helyi önkéntesek csoportja oszt nekik.
„Az állampolgároknak nincsenek meg az erőforrásaik, hogy ételt és ruhát osszanak, telítődtünk” – vázolja a helyzetet Roberto Gil, a Plataforma Somos Red Las Palmas munkatársa. „Nem alhatnak emberek az utcán, nem élhetnek az utcán, nem ehetnek ott. Hiszen ez időzített bomba, és fel fog robbanni..”
Doua a tengerparton alszik. Minden papírja megvan, már négyszer próbálta elhagyni a szigetet, mégis visszafordították minden alkalommal.
„Látja, a repülőjegy… van védelmünk” – mutatja. „Ha Szenegálban lett volna munka, akkor ott maradtunk volna. De egyáltalán nincs ott munka. Azt kérjük a spanyol kormánytól, hogy hagyjon minket Nagy Spanyolországba menni, segítsen nekünk abban, hogy elhagyjuk ezt a szigetet, szépen kérjük!”
Forrás: euronews
