Kari Geri most épp a Kúrián bukott meg
Magyarország Alaptörvénye nem írja elő állami szervek semlegességét a választási kampányban -így döntött a Kúria abban az ügyben, amit Karácsony Gergely kezdeményezett Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökség vezetőjével szemben.
2019. szeptember 12-én Gulyás Gergely az alábbiakat nyilatkozta: „…miután Tarlós István szükségesnek látta, megállapodást kötött olyan ügyekben is, ami akár kormányzati hatáskör, hogy milyen formában kíván ezekbe beleszólni és a kormány erre lehetőséget biztosított. (…)Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget.(…) megállapodás, az egy politikai megállapodás. Az kettejük között érvényes.”
2019. szeptember 9-én az Info Rádió műsorában a miniszter részéről elhangzott, hogy „ez egy politikai, és nem egy közjogi megállapodás, ilyen értelemben az kettejük között érvényes.”
Karácsony Gergely kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) arra hivatkozással, hogy Magyarország kormánya a kampányban jogszerűtlen módon járt el és ezzel megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Karácsony szerint Gulyás sérelmezett kijelentései kampányeszköznek, illetve kampánytevékenységnek minősülnek. Az FVB elnöke a kifogást 2019. szeptember 16-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).
Az NVB a 394/2019. számú határozatával a kérelmező által benyújtott kifogást elutasította. Karácsony később felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogásnak való helyt adást és a jogsértésnek megfelelő jogkövetkezményekről való rendelkezést a Kúriától.
A Kúria kimondta, a felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria mindenek előtt arra mutatott rá, hogy a miniszteri tájékoztatásban megjelenő kormányzati álláspont a kérelmezői főpolgármester jelölt számára nem vitatottan hátrányos, míg egy másik főpolgármester jelölt számára előnyös, ami a szavak hétköznapi, általánosan elfogadott jelentése szerint ugyan a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánytevékenységként is értelmezhető, azonban ez a tevékenység a 2018. XII. 28.-a óta hatályos új módosított Ve. 142. §-a alapján nem minősül választási kampánynak.A Kúria egyetértve az NVB álláspontjával és annak érvelésének nagy részével, nem osztotta a kérelmező azon álláspontját, hogy jelen ügyben a jogszabályi feladatokon túlmutató olyan állásfoglalás történt volna, amelyet nem tehetett volna meg a miniszter.
A Kúria áttekintve a magyar alkotmánybíróság gyakorlatát úgy találta, hogy Magyarország Alaptörvényének autentikus értelmezését adó alkotmánybírósági gyakorlata engedi a párt és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.
Forrás: Origó
