Keleten fokozódik a helyzet, drámai hangulat Budapest és Kijev között
Újabb vitás pont jelenhet meg Magyarország és Ukrajna viszonyában az Európai Bizottság egyik friss javaslata kapcsán.
Ukrán sajtóértesülések szerint Magyar Péter miniszterelnök nem áll a kezdeményezés mögé, amely az Ukrajnából származó, katonai szolgálatra alkalmas férfiak uniós beutazási lehetőségeit érintené.
A felvetés ismét érzékeny diplomáciai kérdéssé válhat a két ország között, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban enyhülés volt tapasztalható a viszonyukban.
A parlamenti felszólalásában a miniszterelnök június 30-án jelezte, hogy Magyarország nem ért egyet a Bizottság javaslatával.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez az álláspont nem zárja ki a későbbi támogatást az uniós döntéshozatali folyamatban, ahol a végső pozíció a tagállamok egyeztetései során alakul ki. Külön kiemelte, hogy a kárpátaljai magyar közösség helyzetének kezelése ettől a vitától elkülönül. A politikus szerint nem Magyarország az egyetlen, amely fenntartásokkal viszonyul a tervhez, állítása alapján több más uniós tagállam is hasonló állásponton van, bár neveket nem említett.
Az Európai Bizottság június 26-án ismertetett javaslata a háború elől menekült mintegy 4,4 millió ukrán állampolgár uniós védelmi státuszának meghosszabbítását is tartalmazza, miközben felveti a katonai szolgálatra behívható férfiak mozgásának korlátozását is.
A tervezet elfogadásához minősített többség szükséges a tagállamok részéről, és amennyiben ez megszületik, az új szabályozás 2027 márciusában léphet hatályba.
Egyelőre nem látható pontosan, milyen politikai következményei lehetnek a magyar álláspontnak a magyar–ukrán kapcsolatokban. Bár a két ország viszonya korábban feszültebb volt, az utóbbi időszakban inkább a közeledés jelei mutatkoztak, és felmerült egy magas szintű találkozó lehetősége is, amely azonban eddig nem valósult meg.
