Kemény döntés vár Merkel kormányára
Elérkezett az idő arra, hogy Németországban felülvizsgálják az úgynevezett szolidaritási adót, amit azért vetettek ki a jövedelmekre, hogy forrást teremtsenek a keletnémet tartományok felzárkóztatására.
A kormány kompromisszumot keres, de még ezért is támadják.
Amikor 1991-ben bevezették Németországban a szolidaritási adót, azaz pontos nevén szolidaritási pótlékot (becenevén “szolit”), amelynek az a célja, hogy pénzforrást teremtsen a gazdaságilag elmaradott keletnémet tartományok felzárkóztatására, senki sem gondolta, hogy ezt a cechet még három évtized múlva is fizetni fogják – írja a Financial Times.
Egy időre ugyan feladták az adót, ám 1995-ben újra bevezették, így összesen 331 milliárd euró bevételt hozott. (Ez a magyar GDP háromszorosával összemérhető összeg.) Az 5,5 százalékos “szolit” kivetik minden személyes jövedelemadóra, tőkejövedelem-adóra, illetve vállalati nyereségadóra. Az elmúlt 11 évben bevezették azt a szabályt, hogy minden kereseti, illetve osztalékkimutatáson feltüntetik a pótlékot, ezzel mindenkit emlékeztetnek arra, hogy mennyibe kerül neki a német újraegyesítés hónapról hónapra. Angela Merkel kancellár kormánya a berlini fal leomlásának 30. évfordulójához közeledve azt javasolja, hogy 2021-től az adófizetők 90 százalékának szűnjön meg a pótlék. Az ezzel kapcsolatos törvény a parlament elé került.
Az adó bírálói hosszasan sorolják a szoli hátrányait, sőt egyesek bírósági eljárást is indítottak ellene azzal az indokkal, hogy alkotmányellenes – végül is az adóra kivetett újabb adóról van szó. A kritikusok első kifogása, hogy a kormány egy rendkívüli válsághelyzetben vetette ki a pótlékot az 1990-es évek elején, ám ez azóta régen elmúlt, így teljesen el kellene törölni a szolit. További indok, hogy a költségvetésben többlet van, így van forrás a keletnémet tartományok többletfinanszírozására.
Az üzleti érdekvédelmi körök arra hívják fel a figyelmet, hogy a német gazdaság technikailag máris recesszióban van, így mérsékelni kellene a vállalatok adóterheit, amire a legjobb mód a szoli eltörlése lenne. Nem kevésbé súlyos ellenérv a szolidaritási pótlékkal szemen, hogy jelentős része nem kerül vissza a keletnémet országrészbe, hanem eltűnik a költségvetésben. A kölni Német Gazdasági Intézet becslése szerint a 331 milliárd euró bevételből csak 243 milliárd jutott arra a célra, amire beszedték.
Olaf Scholz, a Szociáldemokrata Párthoz tartozó pénzügyminiszter szerint azonban még ma is szükség van a szolira, mivel az öt keletnémet tartomány a három évtizedes felzárkózási folyamat ellenére még mindig messze le van maradva a nyugati országrésztől mind a GDP-termelés képessége, mind a bérek terén. A munkanélküliség is nagyobb keleten, mint nyugaton. Azzal, hogy a magasabb jövedelmek esetén hagynák érvényben a pótlékot, szerinte fair módon járnának el.
A kormánynak szembe kell néznie egy további kihívással is. A szolidaritási adó ellen több pert is indítottak, és ha a felperesek megnyerik a pereket, akkor több milliárd euró adó-visszatérítésre kötelezhetik a kormányt. Ez még akkor is igaz, ha csak részleges visszatérítésre kötelezik az államot. Szakértők szerint e fenyegetés ellenére vélhetően továbbra is fennmarad a szoli, mert a kormányok, ha adókról van szó, úgy ragaszkodnak azokhoz, mint kutya a csonthoz. Ha egyszer egy adófajtát bevezettek, akkor alig lehet elvenni a lehetőséget tőlük, hogy azt beszedjék.
Forrás: Napi.hu
