Keresztbe tesz az EU az oroszoknak
Megállapodtak a közösségi gázirányelv tervezett módosításáról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei – a kompromisszumos megoldás bonyolultabbá teszi, de nem lehetetleníti el az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését – írja az MTI.
Az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselőinek a kedd este kezdődött, éjszakába nyúló tárgyalásaik során sikerült tető alá hozniuk az előzetes egyezséget. A cél lényegében az volt, hogy az EU-n kívülről tenger alatti vezetékeken érkező földgáz szabályozást szigorítsák, ezzel leginkább az orosz gázbehozatalt nehezítették volna. Az eredeti tervekhez képest ez végül kevésbé erélyes lépésben nyilvánulhat meg, de például a Németországba földgázt vivő Északi Áramlat 2 projektet lényegesen nehezebb helyzetbe hozza. A vezetéképítés végülis nem kerül veszélybe, csak bonyolultabb, lassabb és drágább lesz befejezni.
Miguel Arias Canete uniós klíma- és energiaügyi biztos üdvözölte a megegyezést, amely szerinte „fontos lépés a jól működő, valóban integrált, átlátható, versenyt ösztönző, szolidaritáson és bizalmon alapuló belső gázpiac megteremtése felé”. A joghézag bezárásával Európa biztosítja, hogy a közösség előírásai a kívülről érkező gázvezetékekre is vonatkozzanak, az irányelv követelményeit az EU teljes területén, szárazföldön és vízen is alkalmazzák – mondta, hozzátéve, hogy csak nagyon szigorú körülmények között lehetségesek kivételek, és ezek megadásában az Európai Bizottságnak döntő szerepe lesz.
A tagállamok uniós nagykövetei előző héten „szinte teljesen egyhangúlag” szavazták meg az ülés előtt utolsó pillanatban tető alá hozott német-francia egyezséget. Az Európai Parlament pedig már tavaly áprilisban elfogadta álláspontját a 2017 novemberében kezdeményezett módosítást illetően, így azonnal megkezdődhetett a tárgyalás az intézmények között.
Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak kilenc hónapjuk lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba. Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Moszkva így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Az EU a gázfogyasztása 74,4 százalékát importból fedezi. Ezen belül a legnagyobb beszállítónak Oroszország számít, amely a behozatal 42 százalékát adja, Norvégia részesedése 34 százalék, Algériáé 10 százalék. A cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya 14 százalék.
Forrás: napi.hu
