Késik az európai-amerikai megállapodás, súlyos árat fizethet érte Európa
Az elmúlt hetekben felgyorsultak az Európai Unió és az USA közti kereskedelmi egyeztetések, rövid távon azonban nem várható egy átfogó megállapodás megszületése – számolt be róla a Bloomberg.
Mivel a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett 50 százalékos büntetővámok csak július 9-ig vannak felfüggesztve, a tárgyalások várhatóan a vámok életbe lépése után fejeződnek majd be. Az Európai Bizottság bízik a tárgyalások sikerében, de már a potenciális válaszlépések kidolgozása is zajlik.
Az elmúlt hónapokban az Európai Uniós jelentősen megszenvedte a Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései nyomán kibontakozó kereskedelmi háborút. A legnagyobb külkereskedelmi partnerrel (2024-es adatok alapján az EU-s export 20 százaléka az USA-ba irányul) való forgalom várható visszaesése és a bizonytalan gazdasági környezet jelentősen befolyásolta a tagországok növekedési kilátásait. A kereskedelmi háború kibontakozása nyomán az Európai Bizottság májusban a korábbi 1,5 százalékról 1,1 százalékra mérsékelte az unió 2025-re vonatkozó növekedési várakozásait, míg a 2026-ost 0,3 százalékponttal csökkentette. A Trump által bejelentett 50 százalékos büntetővámok július 9-ig történő felfüggesztése ugyan adott némi időt a felkészülésre, a tárgyalások jelenlegi állása alapján nem valószínű, hogy a határidőig átfogó megállapodás születik a két fél között.
Az elmúlt hetekben ugyan felgyorsult a felek közti egyeztetés, a július 9-i határidő továbbra is csak a legoptimistább becslések szerint tartható.
Az EU-s tagállamok számára kiemelten fontos lenne egy átfogó kereskedelmi megállapodás mielőbbi megkötése, az amerikai elnök által belengetett 50 százalékos büntetővámok bevezetése ugyanis várhatóan válaszlépésre kényszerítenék az EU-t is, tovább szélesítve ezzel a két fél közti konfliktust. Az Európai Bizottság számításai szerint Trump vámjai jelenleg az USA-ba irányuló export 70 százalékát érintik, így a terhek ugrásszerű növekedése drasztikusan megnehezítené az USA-ba történő kivitelt. Az elemzők szerint azonban a fegyver kétélű, ugyanis az amerikai gazdaság is jelentősen megszenvedheti Trump vámpolitikáját. Az elnök elsősorban a negatív külkereskedelmi mérleg normalizálódását várta az intézkedéscsomagtól (melyet a magasabb vámok elő is segítenek a behozatal csökkenésén keresztül), az export várható visszaesése ugyanakkor növelheti a külkereskedelmi deficitet. Az elemzői konszenzus szerint a tartósan negatív egyenleg is fenntartható lett volna az Egyesült Államok esetében, köszönhetően a dollár, mint tartalékvaluta globális jelentőségének. A deficites egyenleg ugyanis ösztönzőleg hat a gazdaságra a fogyasztáson és a beruházáson keresztül, miközben az amerikai eszközök iránti nemzetközi kereslet eddig mindig elegendő finanszírozást biztosított a költségvetés számára. A vámháború ezzel szemben várhatóan
csökkenti majd az amerikai export versenyképességét, illetve emeli az inflációs kockázatokat, ami várhatóan magasabb kamatkörnyezethez és a gazdaság lassulásához, vagy akár recesszióhoz is vezethet.
A felek jelenleg két kulcsterületről, a legfontosabb érintett termékekről (acél- és alumínium, autók, gyógyszerek, utasszállító repülők és félvezetők), valamint eszközökről egyeztetnek. Az uniós tagországok legutóbbi javaslata fokozatosan vámmentes környezetet teremtene az autók, iparcikkek és mezőgazdasági termékek kereskedelmében, valamint szorosabbra fogná az együttműködést néhány gazdaságbiztonsági kérdésben is. Emellett az Európai Bizottság felvetette a szabályozási rendszer enyhítésének lehetőségét, melytől azt reméli, hogy kielégíti Trump nem vámterhekre vonatkozó követeléseit.
Beszámolók szerint bár a párbeszéd pozitív hangulatú, de továbbra is nehezen halad. Ennek legfőbb oka az uniós képviselők óvatossága, akik attól tartanak, hogy az USA egyenlőtlen megállapodást igyekszik kierőszakolni. Az Európai Unió mindenképpen szeretné megőrizni szabályalkotói és adókivetési önállóságát, így várhatóan elutasít minden erre irányuló amerikai kezdeményezést. A tárgyalások mellett az EU külső kereskedelmi megállapodásokkal is igyekszik javítani saját pozícióját. A sor a dél-amerikai Mercosur-államokkal kezdődött, majd az Egyesült Királysággal folytatódott, az Indiával, Mexikóval, Szingapúrral, Dél-Koreával és Indonéziával folytatott tárgyalások pedig jelenleg is zajlanak, vagy nemrég zárultak le.
Az európai-amerikai tárgyalások esetleges zátonyra futására az Európai Bizottság is igyekszik felkészülni, így az egyeztetésekkel párhuzamosan zajlik a potenciális válaszlépések kidolgozása is. A fémeket érintő amerikai vámokra válaszul az EU egy gyorsan bevezethető vámtervezetet alkotott meg összesen 21 milliárd dollárnyi exportforgalmat érintő amerikai mezőgazdasági termékekre (szójabab, baromfi, egyéb termékek) és motorokra. Az uniós tagországok emellett megkezdték egy második, gazdaságilag sokkal jelentősebb (mintegy 95 milliárd dollár értékű) vámintézkedés kidolgozását is, mely az amerikai autókat, iparcikkeket (elsősorban repülőgépeket), és alkoholos italokat érintené.
A kölcsönös fenyegetések ellenére a felek egyelőre bíznak a tárgyalások sikerességében, amelyet akár a G-7 országok Kanadában esedékes csúcstalálkozója is elő tud akár mozdítani a hónap második felében. Az uniós tagországok eltérő érdekei, valamint Trump kiszámíthatatlan intézkedései miatt azonban rövid távon nagyon kicsi esély van egy átfogó megállapodásra, melyet a Portfolionak több forrás is egybehangzóan megerősített.
Mindezek alapján a következő időszak a konstans határidő hosszabbításokról szólhat majd- tették hozzá a megkérdezettek.
portfolio
