Készek a súlyos vállalásra a NATO erős országai, de van egy nagyon gyenge pontja Európának
Egyre gyakrabban kerül szóba, hogy egy esetleges békemegállapodás után, európai katonákat küldjenek békefenntartónak Ukrajnába. Azonban számos kérdés merül fel a tényleges megvalósítással kapcsolatban, különösen a vezetés és a parancsnoki struktúra tekintetében – írja a Sky News.
Bár az Egyesült Királyság már jelezte, hajlandó lenne csapatokat küldeni Ukrajnába, az ország már nem tagja az Európai Uniónak. Eközben Németországban a közelgő választások, Franciaországban pedig Emmanuel Macron elnök meggyengült belpolitikai helyzete nehezíti a határozott fellépést.
Ed Arnold, a Royal United Services Institute európai biztonsági szakértője szerint a parancsnoki struktúra jelenti a legnagyobb kihívást. Véleménye szerint az európai biztonsággal az a probléma, hogy ha kiveszik a képletből az igazán erős amerikai vezetést, akkor az európaiaknak nehézséget okozhat, hogy kitalálják, ki töltse be ezt a vezető szerepet.
Arnold hangsúlyozta, hogy a csapatok létszámánál és feladatkörénél fontosabb kérdés a parancsnoki struktúra kialakítása.
Ki fogja ezt koncepcionálisan vezetni?
– teszi fel a kérdést Arnold. Majd hozzáteszi, ez az, amiben az európaiak történelmileg nagyon-nagyon gyengék voltak.
Európa vezető hatalmai arra törekszenek, hogy továbbra is támogassák Ukrajna szuverenitását, miközben Donald Trump megválasztott amerikai elnök Kijevet békekötésre ösztönzi Oroszországgal. A január 20-án hivatalba lépő republikánus politikus korábbi ígéretétől eltérően nem az „első napon”, de kormányzása első hat hónapjában véget kíván vetni a konfliktusnak.
Az egyik elképzelés szerint nyugati katonák egy 800 mérföld (közel 1300 kilométer) hosszú határszakaszt biztosíthatnának az új ukrán és az orosz határ között, egy demilitarizált „ütközőzóna” létrehozásával. Macron azt szorgalmazza, hogy európai szövetségesek is részt vehessenek ebben a misszióban. Svédország szintén nem vetette el a katonai jelenlét lehetőségét, ha a tárgyalások igazságos és tartós békéhez vezetnek.
Ezzel szemben Lengyelország egyértelműen elutasította a katonai beavatkozást: Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Lengyelország nem küld csapatokat Ukrajnába. Németország és Spanyolország egyelőre túl korainak tartja az ukrajnai katonai jelenlétről szóló vitákat, és megvárnák, hogyan alakul a békefolyamat.
Portfolio
