Európa

Két fronton tombol egyszerre az orosz-ukrán háború, rengetegen halnak meg

Hirdetés

Folyamatosan nyomulnak előre az orosz erők Donyeckben, miközben a kurszki területen megmerevedtek a frontok. Egy nyugati elemző szerint a kurszki betörés egy kétségbeesett mutatvány, amely inkább egy másodosztályú színészhez, mint egy tapasztalt államférfiúhoz méltó, ráadásul kritikus erőforrásokat von el az elsődleges harctérről, miközben elhanyagolható stratégiai nyereséggel jár.

Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Zalizne (korábbi nevén Artyjomovo) települést – közölte az orosz védelmi minisztérium a vasárnapi hadijelentést ismertetve. A település Toreck határában található, amely kisváros az orosz erők egyik fő csapásiránya a térségben Pokrovszk mellett. A háború előtt mintegy ötezren lakták Zaliznét, Torecknek pedig hozzávetőleg 30 ezer lakosa volt. Utóbbi kisvárost a kijevi vezetés megerősítette. A tárca közölte, hogy orosz ellenőrzés alá került Donyeck régióban a Viemka vasúti állomás is. A jelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hét lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Sz-300P légvédelmi rakétaüteget, 26 HIMARS-rakétát, továbbá 49 drónt. A tárca közölte azt is, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége az oroszországi Kurszk megyében 3800 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 54 harckocsit, 26 gyalogsági harcjárművet, 48 csapatszállítót és 281 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.

A beszámoló szerint az utóbbi 24 órában három olyan ukrán támadást hárítottak el, amely a kurszki Olgovka, Russzkoje Cserkasszkoje és Porecsnoje felől érkezett. A harcokban az ukrán erők legkevesebb 25 katonája vesztette életét, és négyen hadifogságba estek.

Ugyanakkor továbbra is lángokban áll Oroszországban a haderő szükségleteit is kielégítő proletarszki kőolaj- és kőolajszármazék-tároló, miután vasárnap ukrán dróntámadás érte a létesítményt. A helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek ki.

Hirdetés

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az oroszországi Kurszki régióba történt ukrán behatolással az a cél, hogy létrehozzanak egy ütközőzónát, amivel megakadályozhatják a további orosz támadásokat a határon túlról. Az ukrán elnök ezzel először fogalmazta meg egyértelműen az augusztus 6-án kezdődő hadművelet célját. Volodimir Zelenszkij beszédében úgy fogalmazott, hogy „most az elsődleges feladat a lehető legtöbb orosz háborús potenciál elpusztítása, és a maximális ellentámadási akciók végrehajtása.

Ez magában foglalja egy ütközőzóna létrehozását az agresszor területén a Kurszki régióban végzett hadművelet keretében”.

Ukrajna a hétvégén megsemmisített két kulcsfontosságú hidat a kurszki térségben, amivel részben megszakította az orosz katonai utánpótlási vonalakat. A Mash Telegram-híroldal szerint a támadások következtében csak egy híd maradt sértetlen a térségben, megnehezítve az orosz utánpótlást és az orosz civilek evakuálását.

Időközben a Fekete-tengeri Flotta 810. brigádjának tengerészgyalogosai Olgovka közelében elfogtak egy 19 ukrán katonából álló szabotázs- és felderítő csoportot. Ők az ukrán fegyveres erők 22. önálló gépesített dandárjához tartoztak. Az ukrán egységek augusztus 6-án indultak offenzívába, hogy területeket foglaljanak el a Kurszki területen. Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov szerint az előrenyomulásukat megállították.

Augusztus 18-ig az ukrán fegyveres erők több mint 3460 katonát és ötven harcjárművet veszítettek a kurszki irányú harcok során.

Hirdetés

A Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területen terrorellenes műveleti rendszer van érvényben a polgárok biztonságának szavatolása érdekében.

Stratégiai baklövés volt betörni Oroszországba – írja Andrew Latham, az Institute for Peace and Diplomacy vezető munkatársa a Hill hasábjain. „Ez a vakmerő húzás, egy kétségbeesett mutatvány, amely inkább egy másodosztályú színészhez, mint egy tapasztalt államférfiúhoz méltó, ráadásul kritikus erőforrásokat von el az elsődleges harctérről, miközben elhanyagolható stratégiai nyereséggel jár” – írja Latham. A szerző szerint ugyan a behatolás bejárta a világsajtót, és okozott némi pszichológiai kárt az oroszoknak, de ezek csak „felszínes győzelmek”, amelyek nem alkalmasak arra, hogy jelentősen megváltoztassák a konfliktus állását.

Oroszország a kudarcok ellenére továbbra is félelmetes katonai hatalom, hatalmas arzenállal és nukleáris elrettentő erővel. Ukrajna, bár bátorságról és ellenálló képességről tesz tanúbizonyságot, ijesztő kihívás előtt áll, amikor le kell küzdenie ezt a nyomasztó egyenlőtlenséget

– írja a szakértő. A szerző szerint a legnagyobb stratégiai tévedés az volt, hogy erőket vontak el a fő hadszíntérről. „Minden egyes katona, harckocsi és tüzérségi eszköz, amelyet az oroszországi betörés során bevetnek, gyengíti azt az ukrán erőfeszítést, hogy felszabadítsák a megszállt területeket. Ezek az erőforrások, ha a frontvonalakon koncentrálódnának, potenciálisan kézzelfogható nyereséget hozhatnának, meggyengítve az orosz védelmet és lehetőséget teremtve a döntő áttörésre” – fejti ki a cikkben a szakértő.

A szerző szerint csak értelmetlen figyelemelterelés a kurszki behatolás, miközben Ukrajna sorsa máshol dől el. Hozzáteszi: Zelenszkij nagy hibát követett el, mert lehet nagy a hírverés, de a következmények tragikusak lehetnek. Andrew Latham szerint józan gondolkodásra lenne szükség az ukrán vezetésben, nem pedig nagyzoló gesztusokra. „Fontos figyelembe venni az ilyen lépések lehetséges következményeit.

Hirdetés
Hirdetés

Egy elhúzódó oroszországi behatolás eszkalálhatja a konfliktust, bevonva más nemzeteket is, és potenciálisan katasztrofális globális konfrontációhoz vezethet.

Ez egy veszélyes játszma, amelynek tétje az egész emberiség számára elképzelhetetlenül nagy” – írja. „Ukrajna kritikus fordulópont előtt áll. Az előre vezető út tele van kihívásokkal, de egyértelmű, hogy a hangsúlyt továbbra is a megszállt területek felszabadítására kell helyezni. Az ország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy értékes erőforrásokat pazaroljon el egy szimbolikus gesztusra” – zárja a szerző.

origo

 

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!