Csak februárban szavazták meg a tagállamok az uniós 7 éves költségvetésbe foglalt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, a pénz azonban nemhogy a költségvetési ciklusra, de a közeljövőre sem tűnik elégségesnek. A Politico szerint a brüsszeli döntéshozók különösen aggódnak Donald Trump esetleges győzelme miatt a novemberi választásokon, azonban Amerika vonakodása ellenére is támogatni szeretnék az ukrajnai háborút. Az ehhez szükséges pénz azonban hiányzik.
A brüsszeli lap most egy rossz kicsengésű lehetőséget vetett fel: egy 50 milliárd eurós hitel felvételét, amelyhez már nem is a saját, hanem az orosz családi ezüstöt használná biztosítéknak a közösség. A terv szerint ugyanis az oroszoktól zárolt vagyon lehetne a hitelbiztosítéki összeg.
Februárban már beszámoltunk arról, hogy rögtön az EU által hosszas vita után jóváhagyott 50 milliárd eurós támogatás bejelentését követően Ukrajna jelezte, a számára elfogadott támogatási csomagot elégtelennek tartja.
Akkor már érzékelhető volt, hogy egyes tagállamokban pattanásig feszült a húr a háború finanszírozása miatt, az ukrán pénznyelőt pedig így is képtelen betömni a közösség.
Míg az EU 50 milliárd euróját a 2027-ig tartó időszakra szánták a februári kompromisszum kitárgyalásakor, Ukrajna finanszírozási hiányát a Nemzetközi Valutaalap csak 2024-re több mint 40 milliárd dollárra teszi. Most, bő 3 hónappal a megállapodást követően Brüsszel számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az idén megszavazott pénz legfeljebb erre az évre lesz elégséges. Mindeközben Kijev számára az egyik legnagyobb kockázat az, hogy a segélyhiány valószínűleg az inflációs pályára kényszerítené, és jelentős mennyiségű új pénzt kellene, hogy nyomtasson. Igaz, ennek kiküszöbölésére megoldás lenne az is, ha kevesebb uniós és amerikai pénz szivárogna el a különböző tárcák gyanús beszerzésein.
Az EU 50 milliárd eurója egyébként a központi költségvetésből származik, és bár ez az összeg alacsonynak tűnik a hét éves uniós költségvetés 1074 milliárd eurós főösszegéhez képest, valójában ezek a pénzek gyakorlatilag mind célhoz rendelt források – vagyis ezeket valahonnan elveszi az EU, nemcsak egy farzsebben talált összegről van szó.
A legfurcsább, hogy Johan Van Overtveldt, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke rögtön az 50 milliárd eurós támogatás megszavazását követően arról beszélt, hogy nem lesz elegendő az 50 milliárd euró, azonban adódik is a kérdés, hogy akkor a hiányt honnan kívánják betömni.
A válasz: közös hitelfelvétel.
Brüsszel ugyanis az eredeti 50 milliárd felét még idén kifizetheti Ukrajnának, a háború jelen állása szerint a költségek pedig exponenciálisan növekszenek. Ha pedig az Egyesült Államok kifarol Ukrajna pénzeléséből – amit a Biden-család és a Demokrata elit üzleti érdekeltségei miatt igencsak nehéz elképzelni–, úgy az Európai Unióra is egyre nagyobb teherként hárul a háború finanszírozása.
Szakértők szerint az Ukrajnának nyújtott külföldi segélyekre azért van szükség, mert annak hiánya pénzügyi káoszhoz vezethet a háború sújtotta gazdaságában.
Ez a makrogazdasági stabilitás romlását jelenti. A valuta leértékelődése inflációhoz vezet. És akkor elég veszélyes helyzetbe kerülünk – mondta a Politiconak Dimitar Bogov, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szakértője.
A lap szerint jelenleg véletlenül éppen az a „leghitelesebb megoldás”, amelyet az Egyesült Államok is támogat, mégpedig, hogy a Putyin inváziója óta nyugaton befagyasztott orosz eszközökből származó éves nyereséget egy 50 milliárd eurós Ukrajnának nyújtott hitel garanciájaként használják fel.
Pontosabban: egy tagállami egyhangúságot követelő közös hitelfelvétel kerülhet terítékre Brüsszelben hamarosan, amelynek fedezete az oroszoktól befagyasztott vagyon. Az ügylettel azonban két probléma is van. Egyfelől a közös hitelfelvétellel Magyarország egyszer már megégette magát (helyreállítási alap), másfelől vélhetően igencsak rossz kicsengése van a hitelezők felé annak, hogy Brüsszel már azt is elzálogosítja, ami technikailag nem az övé.
A dolgok jelenlegi állása szerint Brüsszelben nincs megállapodás arról, hogyan teremtsék elő Ukrajna számára a hiányzó készpénzt. A múlt héten az EU megállapodott abban a korlátozott tervben, hogy évi 3 milliárd eurót ad át Ukrajnának az Euroclear belga értékpapír-letéttár által birtokolt orosz eszközökből származó bevételekből.
De az ország igazságügyi minisztere, Denys Maliuska azt mondta, hogy ez a pénz „szinte semmit sem ér.
Ukrajna legerősebb támogatói az EU-ban támogatják az Egyesült Államok azon törekvését, hogy a bevételből megakölcsönt nyújtsanak Kijevnek. De a blokk hatalmi fővárosai – köztük Berlin, Párizs és Róma – aggódnak a jogi és pénzügyi kockázatok miatt.
VH