A nyugati országok egyre „kimerültebbek” az ukrán helyzet miatt, ez pedig a Kijevhez intézett üzenetekben is egyre gyakrabban megmutatkozik – többek között erről beszélt június 11-én Ivan Baker, liberális párti kanadai parlamenti képviselő.
„Néhány nyugati országban kimerültség tapasztalható a háború miatt. Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, dolgozni kell azért, hogy Oroszországot megnyugtassák, és minél higgadtabban kell kezelni a kialakult helyzetet. Vannak olyan felvetések, hogy Ukrajnának talán fel kellene adnia bizonyos területeket” – mondta az Ukrajna 24 tévécsatorna adásában.
özben június 7-énBORIS JOHNSON BRIT MINISZTERELNÖK KIJELENTETTE, HOGY UKRAJNÁT NEM SZABAD RÁKÉNYSZERÍTENI EGY SZÁMÁRA KEDVEZŐTLEN BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉRE.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 6-án megjegyezte, hogy Kijevet a konfliktus mielőbbi deeszkalációja érdekében rá szeretnék beszélni a kedvezőtlen feltételekkel kötendő fegyverszünetre.
Egy nappal korábbanFRANK HOWARD, AZ AMERICAN THINKER ROVATVEZETŐJE ÚGY VÉLEKEDETT, HOGY UKRAJNÁNAK EL KELL FOGADNIA MOSZKVA BÉKEJAVASLATAIT, OROSZ NYELVŰ TERÜLETEKET KELL ÁTENGEDNIE OROSZORSZÁGNAK, ÉS EL KELL FOGADNIA A SEMLEGESSÉGET A NYUGAT ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖTTI GEOPOLITIKAI KONFLIKTUSBAN.Május 23-án Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter sürgette a Nyugatot, hogy hagyjanak fel az orosz katonai vereség elérésére irányuló kísérletekkel, és felvázolta, hogy meg kell győzni Kijevet, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Volodimir Zelenszkij még korábban, május 13-án hangsúlyozta, hogy soha nem fogja elismerni a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság autonómiáját, valamint Krímen az orosz fennhatóságot.
A címlapi kép illusztráció!
origo