Ki követheti Vlagyimir Putyint Oroszország elnöki székében 2024 után – tette fel a kérdést egy közvélemény-kutatásban a Levada Center. Csak egy valami derült ki biztosan: senki sem gondolja az oroszok közül, hogy lesz beleszólása az utódlásba.
Az oroszok többsége nem sokat foglalkozik a jövővel, legfőképpen nem tartja fejben a hosszabb távú politikai naptárat, amiből kiderülne, hogy például mikor lesz a következő elnökválasztás. Ezért eléggé hiábavalónak látszik olyan fejleményekről kérdezni az embereket, amelyek a következő öt-hat évben várhatóak. Ugyanakkor az elmúlt időszak eseményei, a kazah elnök leköszönése posztjáról több évtizedes regnálása után, illetve az ukrán elnökválasztás eszébe juttathatja az oroszoknak, hogy Vlagyimir Putyin államfő sem maradhat örökké a posztján. Mandátuma 2024-ig szól.
Erre gondolva végzett felmérést az oroszországi Levada Center, az utolsó nem állami közvélemény-kutató intézet. Arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak az oroszok Putyin utódlásáról – mutatta be eredményeiket a Moscow Times hasábjain Denis Volkov, az intézet kutatója. A kiindulópont az, hogy az orosz alkotmány szerint ugyanazt a személyt nem lehet újraválasztani államfővé három egymást követő alkalommal, így mivel Putyinnak ez második ciklusa, elvileg mindenképpen le kellene köszönnie posztjáról.
Oroszországban azonban nem veszik ezt komolyan. Mind a Putyint támogató, mind az őt bíráló válaszadók egyetértettek abban, hogy az egyik lehetséges forgatókönyv 2024 után az államfő hatalmon maradása. A másik lehetőség, hogy utódját megnevezve lép hátra a politika színpadán. Harmadik lehetőséget nem láttak a Levada közvélemény-kutatásának résztvevői.
Támogatói szerint Putyin azért vezetheti tovább Oroszországot, mert nem tudja befejezni a munkáját, újabb tervei lesznek és továbbra is jó erőben lesz. Emellett nincs hozzá hasonlóan karizmatikus politikus a láthatáron, aki átvehetné a helyét. Putyin bírálói szerint hatalomszeretete tarthatja az ország élén, valamint az, hogy ebből a pozícióból tudja tovább segíteni a hozzá közel állók további gazdagodását. Ez a csoport úgy véli, hogy az elnök addig marad, amíg csak bír.
A két tábor egyetért abban, hogy Putyin nem fogja átadni a hatalmat államfői mandátumának lejárta előtt. Hívei ezt kifejezetten árulásnak tartanák, szerintük befejezi, amit elkezdett. Bírálói szerint mint eddig, ezután sem fog lemondani olyan hatalomról, amit birtokolhat. Senki sem számít olyan hatalomváltásra, amilyet a megromlottegészségű Borisz Jelcin hajtott végre 1999-ben, amikor „önként és dalolva” átadta a helyét Vlagyimir Putyinnak.
Akik úgy vélik, hogy 2024 után távozik a hatalomból, azok szerint egészségügyi okai lehetnek ennek, Mások úgy vélik, a szociálpolitikában az elmúlt években elkövetett, illetve a következő időszakban várható hibái miatt léphet hátra. Például a nyugdíjkorhatár idei emelése igencsak népszerűtlen az oroszok körében. Ugyanakkor a felmérés nagyon kevés válaszadója gondolja azt, hogy vezetői hibái lemondásra késztethetik az államfőt.
A legtöbb válaszadó úgy képzeli a hatalomváltást, ahogy az Kazahsztánban történt: Nurszultan Nazarbajev megjelölte utódját és magát egy olyan új vezetői pozícióba katapultálta, ahonnan a napi ügyek menedzselését letéve, stratégiai vezetőként tovább irányíthatja a dolgokat. Az ukrajnai forgatókönyvet, amelyben egy ellenzéki jelölt nyílt választáson legyőzte a hatalmon lévő elnököt, enyhén szólva valószínűtlennek tartják Oroszországban.
Mind Putyin támogatói, mind bírálói elvetik ugyanis azt a lehetőséget, hogy a választók döntsenek az ország új vezetőjének személyéről. Az előbbi csoportba tartozók megbíznak abban, hogy Putyin jó utódot jelöl ki maga helyett, aki folytatja a politikáját, és akit azután támogathatnak a szavazatukkal. Az utóbbi csoport tagjait dühíti, hogy ez fog történni, de úgy látják Oroszország még nincs azon a szinten, hogy tisztességes szavazáson válassza meg államfőjét.
Putyin legvalószínűbb utódjának Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt tartják, aki 2008-től 2012-ig már szolgált elnökként mintegy helyette. Ebben az időszakban Vlagyimir Putyin volt a miniszterelnök és egyben az ország valódi vezetője. A váltásra azért volt szükség, mert előtte két elnöki mandátumot töltött ki az ország élén. További esélyesek még Szergej Sojgu hadügyminiszter, Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere, illetve Pável Grugyinin kommunista üzletember.
A Levada felmérésének sok válaszadója gondolja azt, hogy egy teljesen ismeretlen vagy a reflektorfénytől távolabb tevékenykedő vezető veheti át Putyin helyét. Ezt támasztja alá, hogy Putyin és Medvegyev is gyakorlatilag az ismeretlenségből került az ország élére hónapok alatt. Megtörténhet, hogy a utódjelölt csak egy évvel a választások előtt lép színre. Sokak szerint a hadsereghez vagy a hírszerzéshez közelálló személynek lenne a legjobb esélye átvenni az ország vezetését.
Forrás: napi.hu