Január 20-án beiktatják Amerika következő elnökét Donald Trumpot. Sokan már azért várják ezt a momentumot, mert az orosz–ukrán háború befejezését remélik a régi-új elnöktől, aki többször is hangsúlyozta, hogy beiktatása után 24 órán belül lezárja a háborút. A pénzcsapokat és a fegyverszállítást megállíthatja, de a következő nagy lépét a tárgyalások megkezdése.
Itt jön az első probléma, hiszen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénybe iktatta, hogy az ukránok nem tárgyalhatnak a békéről. Ezt legutóbb a héten újságírói kérdésre Andrij Szibiha, ukrán külügyminiszter is megerősítette. Ukrajna nem folytathat közvetlen tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal – hívta fel a figyelmet.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Volodimir Zelenszkijt sokan, köztük az oroszok sem tartják legitim elnöknek, hiszen hivatali ideje tavaly május 20-án járt le. A 2024-es ukrajnai elnökválasztást hadiállapotra és általános mozgósításra hivatkozva törölték. Zelenszkij szerint a választás „nem időszerű”.
A másik oldalon is vannak akadályai a béketárgyalások megkezdésének. Az oroszok ugyanis nem hajlandóak egy asztalhoz ülni Zelenszkijjel, hiszen nem is tartják legitim elnöknek.
Trump beiktatása és a tárgyalások közelgő időpontja felvet egy kérdést. Ki lesz Ukrajna új elnöke? Az elmúlt hetekben, hónapokban számtalan verziót hallhattunk már. Sokak szerint kézenfekvő lenne Zelenszkij újrázása, azonban a jelenlegi elnöknek egyre kevesebb támogatója van országon belül és külföldön egyaránt. Ráadásul ő maga sem teljesen biztos abban, hogy szeretne továbbra is elnök lenni.
Ennek ellentmond, hogy pár hete az ukrán sajtóban megjelent egy hír, miszerint bizonyos bennfentes források szerint Volodimir Zelenszkij úgy döntött, hogy indul a második ciklusra, feltéve, hogy Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők korábbi vezetője és Ukrajna brit nagykövete nem indul a második ciklusra.
El is érkeztünk a második lehetséges jelölthöz. Zaluzsnij minden lehetséges alkalmat megragad személye népszerűsítésére. A médiában többször felhívják a figyelmet arra, hogy, amíg Zaluzsnijt el nem távolították, az ukránok körében végzett közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatták, hogy az ukrán lakosok őt látnák szívesen elnöknek.
Január első hetében Alekszandr Dubinszkij, a Verhovna Rada képviselője, aki hazaárulás gyanújával van előzetes letartóztatásban, Telegram csatornáján írt a leendő elnök személyéről. „Az ukrán forradalom nagymamája… Julija Timosenko a »békét hoztam nektek« kiáltással a tömeghez rohan…, és indul az elnökválasztáson”- írta posztjában a politikus.
Zelenszkij egyik bizalmasa, az Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak is az indulók között lehet. Egyes szakértők szerint a jelenlegi ukrán elnök szellemiségét vihetné tovább. Viszont kettőjüket szinte teljesen összemossák, így ha Zelenszkijnek alacsony a támogatása, akkor nagy valószínűséggel Jermaknak sem lenne sok esélye.
Vitlaij Klicsko, Kijev polgármestere többször bírálta már Zelenszkijt. Tavaly nyáron a Corriere della Sera olasz napilapnak adott interjújában elismerte, hogy Ukrajnában népszavazást kell tartani a béke eléréséhez, ugyanakkor kételkedik abban, hogy Volodimir Zelenszkij osztozna a hatalmon. „Zelenszkij túl sok hatalmat összpontosított a hivatalában. Ebből következik, hogy a parlament elvesztette minden értelmes szerepét” – tette hozzá a kijevi polgármester. Véleménye szerint bármilyen lépést is tesz Zelenszkij, azt kockáztatja, hogy politikai öngyilkosságot követ el. Az egykori profi ökölvívóról többször beszéltek már, amikor a leendő elnök személye szóba került. A szakértők szerint nem elhanyagolható, hogy profi pályafutása miatt jó kapcsolatokat ápolhat Amerikával és az Európai Unióval is.
Az oroszok talán annak örülnének a legjobban, ha Viktor Medvedcsuk, a Másik Ukrajna mozgalom vezetője, az Ukrajnában betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért párt volt vezetője lenne az ország új elnöke. A politikus rendszeresen bírálja Zelenszkijt. A katonasággal, a mozgósítással, korrupcióval és a kommunikációjával kapcsolatos ügyekben is támadta már a jelenlegi elnököt.
Ukrajnában tavaly szeptember elején számos minisztert menesztettek, köztük Dmitro Kuleba külügyminisztert is. Októberben azt mondta, hogy lemondólevelét Denisz Smihal miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkijjel folytatott beszélgetése után írta meg „egy üveg bor és egy szivar mellett”. Európai diplomaták szerint Dmitro Kuleba nem akart távozni akülügyminiszteri posztról. A Politico úgy fogalmazott, Kuleba bosszantotta az ország elnöki hivatalának vezetőjét, Andrij Jermakot, ezért kellett távoznia.
Egyelőre még nagyon sok információ ismeretlen. Donald Trump beiktatása után rögtön 100 rendeletet ír majd alá. Onnantól kezdődik meg számára a teljes jogú elnökség. A világ egy része nagy várakozásokkal tekint az elkövetkezendő időszakra, hiszen egyre többen várják a háború lezárását, aminek kulcsfigurája lehet az amerikai elnök.
Magyar Hírlap