Kiderült: bukik a bolgár és a román miniszterelnök is
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök bejelentette szerdán, hogy nem lesz kormányfő abban az esetben sem, ha a választásokon győztes pártjának (GERB) sikerülne kormányt alakítani, ami egyébként nem valószínű az eddigi fejlemények alapján. Boriszov később bejelentette, hogy a GERB Daniel Mitov korábbi külügyminisztert jelöli miniszterelnöknek. Szintén szerdai fejlemény, hogy megvonja a bizalmat Florin Citu román liberális miniszterelnöktől a kormánykoalíció részét képező USR-PLUS pártszövetség, de folytatná az eddigi közös kormányzást a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).
„Daniel Mitovot választom, mert nagyon világosan akarom hangsúlyozni Európa- és NATO-párti álláspontunkat” – mondta a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) törvényhozóinak Boriszov a Facebook-oldalán élő közvetítésben.
Mitovot 2014 augusztusában nevezték ki a Georgi Bliznaski vezette akkori ügyvivő kormány külügyminiszterének, majd ugyanezt a munkát folytatta Boriszov második kormányában.
Az április 4-i parlamenti választásokat Boriszov pártja, a Demokratikus Erők Szövetségével koalícióban induló GERB nyerte meg, amely 75 képviselőt küldhet a 240 tagú törvényhozásba. A Van Ilyen Nép nevű ellenzéki párt lett a második (51 képviselő), a szintén ellenzéki Szocialista Párt pedig 43 képviselővel lehet jelen a parlamentben. A voksolás eredményeként hat párt kerül be az ország törvényhozásába, ezek közül négy kizárta az együttműködést az eddigi kormánypárttal.
A GERB mindeddig nem tudott új koalíciós kormányt alakítani, és Boriszov maga is elismerte, hogy ennek nagyon kicsi a valószínűsége. A kormányalakítás jogát még nem adta át a választásokon második helyen végzett pártnak, de arról már most letett, hogy ő legyen a miniszterelnök, ha pártja mégis részt vehetne a koalícióban.
Boriszov a múlt héten lemondott a választásokon megszerzett parlamenti mandátumáról, amit azzal indokolt, hogy nincs szüksége büntetőeljárás elleni védelemre, amelyet képviselői mentelmi joga alapján élvezne. A Talpra! Maffia, takarodj! nevű polgári platform ugyanis vizsgálóbizottságot akar alakítani a Boriszov-kormány korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálására. Bulgáriában a miniszterelnöki tisztségnek nem előfeltétele a képviselői mandátum.
Román fejlemények
Megvonja a bizalmat Florin Citu román liberális miniszterelnöktől a kormánykoalíció részét képező USR-PLUS pártszövetség, de folytatná az eddigi közös kormányzást a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).
Ezt a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS társelnöke jelentette be szerdán, miután Klaus Iohannis államfő Citu kezdeményezésére, az USR-PLUS hozzájárulása nélkül leváltotta tisztségéből Vlad Voiculescut, az USR-PLUS által jelölt egészségügyi minisztert.
A parlamentben tartott rövid sajtóértekezletén Barna rámutatott: a tavaly decemberi parlamenti választások nyomán megalakult kormánykoalíció működésének alapelve az, hogy a fontos döntéseket az abban részt vevő pártok közösen hozzák meg, márpedig Citu nem konzultált az USR-PLUS-szal arról, hogy le akarja váltani a pártszövetség által jelölt minisztert, hanem kész tények elé állította koalíciós partnereit. Barna szerint Citu arról sem egyeztetett vele, hogy őt jelölné ideiglenes tárcavezetőnek az egészségügyi minisztérium élére.
Florin Citu mostantól kezdve nem bírja az USR-PLUS támogatását ahhoz, hogy a miniszterelnöki tisztségben maradjon
– szögezte le Barna.
Barna úgy vélekedett: Voiculescu ellen azért indult „médialincselés”, mert mandátuma első napjától kezdve harcba szállt a korrupt egészségügyi rendszeren élősködőkkel, szakembereket hozott az egészségügyi biztosítóhálózatba, és leváltotta a politikai alapon kinevezett kórházigazgatókat.
Megjegyezte: az USR-PLUS sosem vitatta, hogy a miniszterelnök alkotmányos joga kiértékelni a miniszterek teljesítményét, de szerinte ilyen kiértékelés Voiculescu esetében nem létezik, a kormányfő pedig azok malmára hajtja a vizet, akik három hónapja fékezni próbálják az egészségügyi rendszer reformját, amely a közös kormányprogramban is szerepel.
Az USR-PLUS azt javasolja, hogy a koalíciós pártvezetők közösen keressenek megoldást arra a válságra, amelybe Citu „éretlen és egyoldalú” döntése sodorta a koalíciót.
Román médiaértesülések szerint Iohannis közvetítői szerepet vállal a válságkezelésben: csütörtökön egyeztetésre várja a koalíciós pártok vezetőit az elnöki hivatalba.
Miután Barna nem volt hajlandó betölteni a tisztséget, az államfő Florin Citu miniszterelnököt nevezte ki ügyvivő egészségügyi miniszternek. Ezt Citu maga jelentette be egy szerda esti sajtónyilatkozatban, hozzátéve, hogy csütörtökön a közegészségügyi hatóság vezetőivel és a Covid-kórházak igazgatóival tart távértekezletet, legsürgősebb célkitűzésként pedig az intenzív terápiás ágyak számának növelését határozta meg.
Citu nem kommentálta azt, hogy az USR-PLUS megvonta tőle a politikai támogatást, és csütörtökre kormányülést hívott össze. A kabinet szerdára betervezett ülését az USR-PLUS-os miniszterek bojkottja miatt kellett elnapolni.
A parlamenti voksok 56 százalékával rendelkező jobbközép kormánykoalíció a – nem magyar – kisebbségi frakció támogatásával, a tavaly decemberi választások után iktatta be Florin Citu kormányát, amelyben a két kisebbik pártnak egy-egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettese, a PNL-nek 9, az USR-PLUS-nak 6, az RMDSZ-nek pedig 3 minisztere van.
A PNL csaknem 29, az USR-PLUS 17,2, az RMDSZ pedig 6,5 százalékos parlamenti súllyal rendelkezik, a jobboldalon tehát egymás nélkül nem tudnak kormánytöbbséget alkotni. Rajtuk kívül a korábban kormányzó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van csaknem 34 százalékos, illetve a – vírustagadó és nacionalista szólamokkal frissen a törvényhozásba került – Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) több mint 10 százalékos parlamenti képviselete.
Forrás: portfolio
