Korábban baloldali politikusok és sajtójuk kitartóan mondogatták, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nincs köze a brüsszeli zsaroláshoz. Mostanra kiderült, hogy alapvető összefüggés van a kettő között.
Noha Európa vezető politikusai korábban következetesen tagadták, most mégis úgy tűnik, hogy a gyermekvédelmi törvény igenis nagy súllyal bír a hazánknak járó befagyasztott uniós források körüli vitában – állította szerda reggel Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arra hivatkozott, bár korábban (még néhány napja is) kétségbe vonták ezt az állítást a baloldalon, most ellenzéki és mérsékelt sajtóorgánumok is elismerni látszanak a tényt.
Deák a Szabad Európa és a Portfolio cikkeire hivatkozott. Előbbiben az olvasható: Ursula von der Leyen nem utazik szerdán Budapestre, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen jelentse be a helyreállítási terv elfogadását. A lap azt írja, „2021 júliusában már a budapesti járatra való foglalása is megvolt, az utat azonban lemondták”. És most következik a lényeg, a lemondás indoklása, arra ugyanis azt követően került sor, hogy a magyar parlament elfogadta a Brüsszel szerint a szexuális kisebbségeket súlyosan diszkrimináló, egyébként a gyermekek védelmében alkotott törvényt.
A Portfolio cikkében az szerepel, „a magyar gyermekvédelmi törvénnyel is kezdenie kell valamit a kormánynak, mielőtt kiszabadulnak a felzárkóztatási forrásaink, hiszen a Bizottság már kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezett amiatt Magyarország ellen, és megegyezés nélkül valószínűleg az Európai Bíróságra viszi az ügyet”.
Mindez azért jelent komoly fordulatot – vagy ahogy Deák fogalmaz: a baloldali hazugságok lelepleződését –, mert baloldali-liberális politikusok és sajtójuk eddig kitartóan tagadták, hogy a gyermekvédelmi törvénynek bármi köze lehetne a brüsszeli pénzügyi zsaroláshoz.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható