Kiderült, miért akarták meggyilkolni Donald Trumpot, összeesküvés a háttérben
Egyesek szerint előre látható volt, hogy valami történni fog a Republikánus Párt jövő heti elnökjelölő konvenciója előtt. A közvélemény a titkosszolgálatokat hibáztatja, hogy nem voltak felkészülve a Trump elleni merénylet megakadályozására. Ugyanakkor világos, hogy a volt elnököt mindenképpen ki akarták „iktatni” a rendszerből, hogy a novemberi amerikai elnökválasztáson növeljék a demokrata párti elnökjelölt – akiről most még azt sem tudjuk, hogy ki lesz – választási esélyeit.
Óhatatlanul adódik az összehasonlítás a Donald Trump elleni mostani merénylet és az 1963-as Kennedy ellen elkövetett gyilkosság között. Mindkét esetben biztos, hogy profi elkövetővel van dolgunk, illetve Kennedy esetében nyugodtan beszélhetünk többes számról. Mert csak az abszolút naiv emberek hiszik el, hogy az Egyesült Államok első katolikus elnökének életét egyetlen magányos elkövető oltotta ki.
A jelen állás szerint Donald Trump esetében viszont nagy valószínűséggel egyetlen, nagyon felkészült, jól kiképzett elkövetőről beszélhetünk. Körülbelül 130 méterre a republikánus elnökjelöltre leadott lövés, amely fejre irányult, azt bizonyítja, hogy az illető nem kezdő volt, és nem hirtelen felindulásból cselekedett. A két esetnek van azonban egy közös nevezője. Mindkét elnök – Trump 2017 és 2021 között volt a Fehér Ház lakója – olyan érdekeket sértett, amelyet a felbujtók és a merénylet szervezői szerint csak egy gyilkosság elkövetésével lehetett orvosolni. Trump nyíltan kiállt az ukrajnai háború befejezése mellett, és mint tudjuk, az amerikai hadiiparnak, a mezőgazdaságban érdekelt globális nagyvállalatoknak, éppen az az érdekük, hogy a háború minél tovább tartson.
Ezzel kapcsolatba idézzünk egy kommentet a Fegyverek és Stratégia amerikai weboldalról:
„Az egész intézmény 2015 óta üldözi Trumpot. Öreg vagyok, és még soha nem láttam ehhez hasonlót. A Russiagate – azzal vádolták Trumpot, hogy az oroszok a 2016-os elnökválasztási kampányba beavatkoztak, hogy ellehetetlenítsék Hillary Clinton demokrata párti jelöltet, és erről Trump is tudott – hazugság volt; két vádemelés; többszörös per; az állami bíróságok megpróbálták a rendszerből eltávolítani Trumpot. A CIA és az FBI részt vehetett a Russiagate kieszelésében. A média 2016 óta megállás nélkül »ekézte« azért, mert véget akart vetni az ukrajnai háborúnak, Washington és az EU szövetségesei rémületére. Zelenszkij nyilvánvalón nem akarta elnöknek. Egyáltalán nem lepne meg, ha a CIA-nak is köze lenne a merénylethez. Az »intézmény« mindent megtett, hogy kisiklassa Trump eddigi sikereit.”
A legújabb közvélemény-kutatások szerint, Trump a novemberi elnökválasztáson simán legyőzi majd a regnáló, csetlő-botló Joe Bident. Demokrata körökben ezért már komolyan felmerült az ötlet, hogy Bident visszaléptetik, és helyére az alelnökét, Kamala Harrist jelölik az elnöki posztra.
A Demokraták Párthoz közeli vágyvezérelt felmérések azt próbálták igazolni, hogy Harris népszerűsége alig marad el Trump támogatottságától. Már ha igazak ezek a közvélemény-kutatások. Igaz, hogy a vadliberalizmus jegyében fogant felmérések a színes bőrű és gyengébb nemet képviselő Harrist ideális jelöltként tüntetik fel mint demokrata párti politikust, de nagy kérdés, hogy az amerikaiak többsége is osztja-e ezt a véleményt? Nagy valószínűséggel nem, tehát a biztos demokrata győzelemnek csak az lehet az egyetlen eszköze, ha az ellenfelet „kiiktatják”.
Magyarországra nézve Harris esetleges elnöki győzelme minden lehet, csak jó nem. Ugyanis Harris teljes mértékben Soros György „zsebében” van. Sorosék finanszírozták Harris alelnöki kampányát, és már akkor is anyagilag támogatták, amikor még, mint ügyész dolgozott. Már egy évvel ezelőtt Soros György titokban – persze a hír napvilágot látott – a fiát küldte Harrishoz, hogy egyeztessenek. Biden már akkor sem volt jó egészségi állapotban, és számítani lehetett arra, hogy egy következő elnöki ciklust aligha fog tudni végig csinálni. Tehát tenni kellett valamit.
Az Egyesült Államokban hosszú sora van azoknak, akik nyíltan vagy valamivel kevésbé nyíltan Trump meggyilkolásán vagy valamilyen módon a „rendszerből” való eltávolításán dolgoznak. Gondoljunk csak arra, hogy milyen hosszú jogi eljárás folyt Trump ellen, amelynek az volt a célja, hogy a volt elnököt börtönbe juttassa. A folyamat a balliberális oldal számára sikertelenül végződött. Nehéz lenne azt mondani, hogy a Demokrata Párt által is gerjesztett hisztériának és annak kudarcának nincs összefüggése a Trump elleni merénylethez. És itt már az elborult agyak világába jutunk, mert olyan nyíltan jogsértő módon is el akarták lehetetleníteni a volt elnököt, mint amelyet tavaly év végén a coloradói szövetségi állam legfelsőbb bírósága tett. Konkrétan kitiltotta Trumpot a novemberi elnökválasztásról. A szövetségi legfelsőbb bíróságnak kellett beavatkoznia, hogy az ítéletet megváltoztassa.
Jelenleg az amerikai kommentelők célkeresztjében a titkosszolgálatok állnak. Sokan hibáztatják a biztonságiakat, hogy nem vették figyelembe a körülményeket, és nem tettek meg mindent a megelőzés érdekében. A már fent idézett Fegyverek és Stratégia weboldal kommentszekciójában az egyik hozzászóló ezt írta:
Hacsak nem kerül sor az Egyesült Államok titkosszolgálatai hírszerzési információinak nagyon kiterjedt áttekintésére (és az azonnali levont tanulságokra!), ezek a kísérletek az Egyesült Államokban minden bizonnyal folytatódni fognak, figyelembe véve a rendelkezésre álló, ismert vagy ismeretlen ellenségek által hozzáférhető fegyverek választékát.
Vannak azonban olyanok is, akik ennél is tovább mennek, mert hát ne felejtsük el, hogy a merényletre a jövő heti republikánus elnökjelölő konvenció előtt került sor. Egy ezredes a következőket írta: „Kíváncsi vagy, hogy a nyugati titkosszolgálatok a rendszeres gyakorlatokon kívül, valóban időt szakítanak-e arra, hogy tanulmányozzák a világban történt korábbi sikeres és sikertelen merényleteket? A jól ismerteken kívül emlékezhetünk még olyanokra, mint például az indiai két Gandhi vagy a Rabin izraeli miniszterelnök ellen elkövetett merényletekre. Ide sorolom a III. Károly brit uralkodó és Macron francia elnök elleni incidenseket is. Vajon ezek a példák nem elégségesek ahhoz, hogy ráébredjenek a különféle titkosszolgálatok arra, hogy nem tudják úgy folytatni tevékenységüket, mint korábban? Nyíltan megfigyelhető, hogy »véletlenül vagy éppen tervezetten« nem használtak olyan mobil golyóálló vagy bombabiztos eszközöket, amelyek megvédhették volna Trumpot.”
Magyar Hírlap
