Kiderült Putyin mesterterve?
Putyin zseniálisan verte át az összes európai vezetőt ukrajnai terveivel kapcsolatban. Három nappal a támadás előtt még senki nem sejtett semmit az amerikai hírszerzés kivételével. Ugyanakkor máig sok a találgatás, miért támadta meg Ukrajnát Putyin és miért pont most? A valódi célok és okok lassan kiderülnek.
Franciaországban Macron elnök lefejezte a hírszerzést az ukrajnai fiaskó miatt. Az AFP francia hírügynökség szerint az alig hét hónapja kinevezett Eric Vidaud tábornokot, a francia katonai hírszerzés vezetőjét azonnali hatállyal eltávolították posztjáról, miután az oroszok Ukrajnával kapcsolatos szándékairól rossz elemzést készített a konfliktust megelőzően.
Thierry Burkhard, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke a Le Monde című napilapnak adott interjúban elismerte, hogy a franciák másképp ítélték meg egy orosz invázió lehetőségét Ukrajnában, mint az amerikaiak.
“Az amerikaiak azt mondták, hogy az oroszok támadni fognak, igazuk lett. A mi szolgálataink úgy vélték, hogy Ukrajna meghódítása túl költséges lenne, és az oroszoknak más lehetőségeik is vannak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbuktatására.”
A teljes bizonytalanságot és információhiányt jól mutatja, hogy Magyarországon is hirtelen szinte mindenki Ukrajna szakértő lett és a legnagyobb magabiztossággal adják elő akár a legblődebb feltételezéseket. Mentségükre legyen mondva, Magyarországon kiválóan működik az orosz dezinformációs propaganda, miközben például Berlinben bezárták az orosz médiahálózatot.
A New York Times elemzője szerint ugyanakkor Putyinnak teljesen más a célja, mint azt eddig sejtették.
Tegyük fel egy pillanatra, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában egész Ukrajna meghódítása: kezdettől fogva igazi célpontjai Ukrajna keleti nyersanyagai voltak, amelyek többi között Európa második legnagyobb ismert földgázkészletét is tartalmazzák (Norvégia után).
Bret Stephens Pulitzer-díjas amerikai újságíró zseniális felvetése óta pedig mi történt? Láss csodát, az orosz csapatok pont azokra a területekre kezdtek el „nagylelkűen” visszavonulni, ahol Ukrajna nyersanyagkincsei találhatók. Hogy mekkora vagyonról van szó, arról csak egyetlen részletet érdemes felidézni.
2016 októberében a Naftohaz ukrán állami gázkonszern és 6 leányvállalata döntőbírósági eljárást kezdeményezett Oroszországgal szemben, amiben 2,6 milliárd dollár kártérítést követelt a Krím-félsziget 2014 tavaszán végrehajtott önkényes elcsatolása miatt elszenvedett veszteségeikért. Ezenkívül még további 28,3 milliárd dollárt követeltek az ukránok az orosz Gazpromtól különböző árképzési csalások miatt. Több mint 30 milliárd dolláros tét tehát összesen csak 2016-ban. A Naftohaz 2015-ös jelentése szerint a vállalatcsoport évi 2 milliárd köbméter földgáz kitermelésétől esett el. A Krím elcsatolása előtt ottani leányvállalata, a Csornomornaftohaz 18 lelőhelyen folytatott kitermelést, 4 önműködő fúróberendezést, 24 úszóeszközt használt, továbbá gázszállító rendszerrel rendelkezett, közel 1200 km főgázvezetékkel, illetve 286 km tengeri vezetékkel.
Az invázió leple alatt Putyin hatalmas rablást hajt végre.
Ez már David Knight Legg kanadai energiaszakértő véleménye és igaza lehet, mert abban több elemző egyetért, hogy Putyint a legkevésbé sem érdekli igazából az orosz nyelvű világ újraegyesítése, mint inkább Oroszország energetikai dominanciájának biztosítása minden áron. Ez pedig nem kevés. Ettől függ Európa energiaellátásának negyede, ahogy látjuk és érezzük is, valamint az orosz exportbevételek több mint 50 százaléka. A mostani inváziónak összefoglalva tehát egyetlen fő célja a keleti Luhanszk és Donyeck tartományok elfoglalása, amelyek egy hatalmas palagázmező egy része fölött helyezkednek el.
Bret Stephens szerint így értelmet kap Putyin összes narratívája. A civilek tömeges meggyilkolása óriási nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy elfogadja, amit Putyin mindig is követelt: a területi engedményeket és az ukrán semlegességet. A nyugat szintén keresni fog minden lehetőséget a deeszkalációra, különösen, ha az orosz elnök bevállalja azt a szerepet, hogy ő egy mentálisan instabil ember, aki kész akár atomfegyverek bevetésére is.
És hogy miért pont most? Ukrajna gazdasága az elmúlt években a Krím-félsziget elcsatolása ellenére gyönyörűen fejlődött. Az ország dollárban számított GDP-je tavaly történelmi csúcsra, csaknem 200 milliárd dollárra nőtt a pandémia ellenére. Zelenszkij elnök elődjeivel ellentétben nem lopta szét Ukrajna költségvetését saját gyarapodása érdekében, ami Putyin számára azt a veszélyt jelentette, szomszédja olyan mértékben megerősödik, hogyha most nem lép, akkor később már nem lesz elég katonai túlereje a vágyott térség elfoglalására.
Külön bónusz Putyin számára belső ellenzékének teljes szétverése. A hivatásos középosztályból sokan önként száműzetésbe vonultak. A szabad sajtó maradványait bezárták, valószínűleg végleg. Eközben pedig Putyin hazai népszerűsége, hős hódítóként az egekbe szárnyalt.
A háború mérlegében Putyin számára az egyetlen negatívum a gazdasági szankciók hatása. Ilyen mértékű nyugati összefogásra valószínűleg nem számított, hiszen a Krím-félsziget annektálását szinte karc nélkül megúszta. Így nem véletlen az új gondolata, hogy akkor fizessen a nyugat rubellel az energiáért. Az ötlet nem biztos, hogy sikerül, mert úgy tűnik, most már nyugaton is belelátnak Putyin jól megkevert lapjaiba.
Piac ésProfit
