Az EU új javaslata szerint jelentős forrásokat veszíthetnek a tagállamok
Váratlan hírek érkeztek az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetéséről. Egy ezzel kapcsolatos javaslat alapján arra lehet következtetni, hogy versengés alakulhat ki az uniós szakpolitikák között. Az Euractiv tudósítása szerint a mezőgazdasági, a kohéziós, a szociális és a migrációs területek a jövőben egyetlen közös alapba kerülnének, ami több tagállam számára is jelentős forrásvesztést eredményezhet.
A Régiók Európai Bizottságának (RB) elnöke az „Éhezők viadalához” hasonlította a közelgő költségvetési csatát. Tüttő Kata ezzel arra tett utalást, hogy szerinte a Bizottság javaslata egymás ellen fordítja az EU alapvető szakpolitikáit.
„Egy közös európai szakpolitikákon alapuló rendszert cserélünk le olyanra, amelyet a nemzeti politikai alkuk határoznak meg”– hívta fel a figyelmet a magyar politikus.
A lap betekintés nyert az Európai Parlament költségvetési főigazgatóságának belső anyagába, amely számszerűsíti a javasolt Európai Alap méretét. A dokumentum szerint a közel 2000 milliárd eurós összköltségvetésből ez az alap 771 milliárd eurót tenne ki, változatlan – inflációs folyamatokat figyelmen kívül hagyó – áron számolva. Az új alap teljes neve „Európai Alap a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a halászat és tengerügy, a jólét és biztonság számára”.
A friss információk szerint az új, nagyszabású EU-s pénzügyi alap összevonná a jelenleg külön kezelt költségvetési területeket, köztük a közös agrárpolitikát és a kohéziós forrásokat. A tervezet szerint a teljes keret 759 milliárd euróról 698 milliárdra csökkenne, ami átlagosan mintegy 8 százalékos forráskiesést jelentene a tagállamok számára.
A legtöbb ország veszítene az átalakítással: Szlovénia és Írország esetében 13, több nagy tagállamnál – például Olaszország, Franciaország és Németország – 11–12 százalékos csökkenés várható. Magyarország forrásai szintén körülbelül 8 százalékkal mérséklődnének, bár hazánk egyébként sem fér hozzá a ezekhez, mert az Orbán-kormány nem teljesítette a pénzek folyósításához szükséges feltételeket. Ezzel szemben néhány ország – például Luxemburg és Ciprus – jelentős növekedésre számíthat a forrásokra vonatkozóan
Az új rendszer markánsan átalakítaná a jelenlegi struktúrát. A mezőgazdaság és a felzárkóztatási politika csak minimális garantált keretet kapna, míg a fennmaradó források elosztásáról a tagállamok saját terveik alapján dönthetnének.
A tárgyalások pedig felgyorsultak, mert az uniós intézmények még az év vége előtt szeretnék lezárni az egyeztetéseket. Az Európai Parlament rövidesen állást foglalhat az ügyben egy iránymutató jelentés képében. Jelezték azonban, hogy a megállapodás nem biztos, ugyanis a magyar kormány – meglepő módon – vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a jogállamisági feltételek továbbra is lehetővé tennék a támogatások felfüggesztését.
Nyugati Fény nyomán