Site icon Mai Világ

Kína lemondta Josep Borrell pekingi látogatását

(FILES) In this file photo taken on January 15, 2007 European Parliament President Josep Borrell gives a farewell speech at the European Parliament in Strasbourg. Josep Borrell, former president of the European Parliament and very active against Catalan separatism, will be the new Spanish socialist government's foreign minister, a party source told AFP. / AFP PHOTO / Frederick FLORIN

Hirdetés

Kína lemondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetőjének tervezett látogatását – jelentette be kedden az unió szóvivője. A diplomata útját a hírek szerint jövő hétre tervezték.

 

“SAJNÁLATOS MÓDON A KÍNAI PARTNEREK ARRÓL TÁJÉKOZTATTAK BENNÜNKET, HOGY A JÖVŐ HÉTRE TERVEZETT IDŐPONTOK MÁR NEM LEHETSÉGESEK, ÉS MOST ALTERNATÍVÁK UTÁN KELL NÉZNÜNK” – KÖZÖLTE NABILA MASSRALI SZÓVIVŐ A REUTERSNEK KÜLDÖTT ÍRÁSBELI NYILATKOZATÁBAN.

Peking nem erősítette meg a látogatást, és nem kommentálta annak nyilvánvaló lemondását, Mao Ning kínai külügyminisztériumi szóvivő keddi szokásos sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy nem tud semmilyen információt megosztani Borrell esetleges útjáról.

A látogatást Jorge Toledo, az EU kínai megbízottja jelentette be vasárnap Pekingben, a 11. Béke Világfórum alkalmával. Toledo szerint Borrell jövő hétfőn utazik Kínába, és igyekszik minden nyitott kérdéssel foglalkozni Pekinggel, beleértve a “partnerséget, a versenyt és a rendszerszintű rivalizálást”.

Hirdetés

“Ez lesz a megfelelő hely arra, hogy felvetjük mindezeket a kérdéseket, különösen a Kínával fennálló stratégiai kérdéseket” – jelentette ki Toledo, hozzátéve, hogy Borrell a tervek szerint találkozik Csin Kang kínai külügyminiszterrel.

Borrellnek idén áprilisban kellett volna Pekingbe látogatnia, nem sokkal azután, hogy Ursula von der Leyen uniós bizottsági vezető és Emmanuel Macron francia elnök az országban járt. A vezető diplomata tesztje azonban pozitív lett a koronavírusra, és az utazást átütemezték.

Az EU vezető diplomatája korábban vegyes jeleket adott a Kínához fűződő kapcsolatokról, “riválisnak”, de egyben partnernek is nevezte az országot.

Két fontos “stratégiai biztonsági kérdésre” mutatott rá Kínával kapcsolatban – nevezetesen az Oroszországgal való növekvő szövetségre és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos semleges álláspontra -, valamint Tajvan kérdésére, amelyet Peking a területének szerves részének tekint.

vadhajtasok

Hirdetés
Hirdetés
loading...
Exit mobile version