Kína szép lassan átveszi az uralmat a világ fölött
Lezajlott egy kommunikációs és technológiai forradalom a globális kereskedelemben, de az olyan új technológiák miatt, mint a blockchain, az 5G vagy éppen az elektromos autók elterjedése, nem érdemes hozzászoknunk a jelenlegi világhoz. Közben a középosztály egyre nagyobbra hízik a világon, az életszínvonal pedig különösen fejlődik a feltörekvő piacokon, stimulálva ezzel a fogyasztást olyan országokban, mint Kína. Mindennek jelentős hatása lesz a globális kereskedelemre az elkövetkezendő évtizedben.
A McKinsey legújabb, globális kereskedelmi változásokról szóló tanulmányából szemezgetett a Portfolio.hu.
2030-ra a globális fogyasztás elérheti a 106 000 milliárd dollárt, ami a 2017-es volumen duplája, a növekmény 60%-a pedig a feltörekvő gazdaságokból származik majd.
A McKinsey előrejelzése szerint a világ késztermék-fogyasztásának kétharmadát már a feltörekvő gazdaságok adják majd – ennek is számottevő hányadát Kína. A feltörekvő gazdaságok növekvő fogyasztása azzal is jár, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a határokon átnyúló árukereskedelem aránya a teljes kibocsátáshoz viszonyítva, ugyanis sok ország a belföldi ellátási lánccal egyre jobban ki tudja elégíteni a fogyasztók igényeit.
Más a helyzet szolgáltatások kereskedelmével, ahol viszont dinamikus növekedés volt tapasztalható az elmúlt évtizedben. Ezek a trendek kijelölik azt is, hogy a különböző országok milyen kilátásokkal bírnak, illetve milyen irányba érdemes fókuszálni. A McKinsey elemzői szerint elsősorban azok az országok járhatnak jól, melyek szolgáltatásorientáltak, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Svédország. A termelésre és innovációra fókuszáló országok ugyanakkor veszélyben érezhetik magukat a kínai gyártók térnyerése miatt, amely ezen a két téren folyamatosan erősödni fog. Magyarországot az autóipar jelentősége kapcsán a kihívásokkal szembesülő feltörekvő országok között említi a tanulmány.
A ’70-es évek óta csökken a vállalatok befektetése a tárgyi eszközökbe és nő az immateriális javakra való ráfordítás (szoftver, brandépítés, tervezés) a teljes GDP arányában, ezeket a kereskedelmi statisztikák pedig gyakran nem tükrözik hűen. Például lehet, hogy valaki egy külföldön kidolgozott, erős brand és a jó reklám miatt vesz meg például egy Nike cipőt, hiába tudna más termékekkel a lábán ugyanúgy futni.
A McKinsey becslése szerint a magánszektor vállalatai a fejlett piacokon már a 2000-es évek eleje óta többet fektetnek immateriális javakba, mint tárgyi eszközökbe, a két tényező közti hézag pedig egyre szélesebb.
Évente egyébként körülbelül 770 milliárd dollárnyi immateriális javakból álló forgalmat bonyolítanak le a vállalatok, a forgalom zömét az Egyesült Államok, ezen belül is az IT-cégek adják. Az informatikai szolgáltatások, mint exportcikk egyébként számos más gazdaságban is megfigyelhető, Dél-Koreában például az immateriális javak exportjának szinte egészét IT-cégek teszik ki.
Szintén érdekes jelenség a nemzetközi adatforgalom növekedése. Az elmúlt 12 évben 148-szorosára nőtt a nemzetközi éves adatforgalom volumene, ami körülbelül átlagosan másfél éves duplázódást jelent.
Az internet / technológiai / kommunikációs forradalom csökkentette a tranzakciós költségeket, megváltoztatta a gyártási folyamatokat és új termékeket hoztak a piacra. Nincs megállás viszont a fejlődésben, most jönnek az új technológiák, melyek az elemzők szerint a következő fontosabb változásokat hozzák majd:
- A digitális platformok (pl. e-kereskedelem) miatt új piacok nyílnak meg, a koordinációs költségek csökkennek.
- A dolgok internete (IoT), a blockchain és az automatika javítja a logisztikát.
- A mesterséges intelligencia és a 3D-nyomtatás megváltoztatja majd a gyártási folyamatokat.
- Az AI és a digitális ügynökök miatt a back office-ok mérete is csökkenhet.
- A 3D-nyomtatás miatt az alkatrész-kereskedelem volumene csökkenhet.
- A digitális innováció miatt bizonyos területeken a szolgáltatások és adatok felválthatják a fizikális termékeket (például zene, videók, játékok a fizikális adathordozók visszaszorulásával és a felhőszolgáltatások előretörésével).
- Új szolgáltatások jelennek meg a nemzetközi kereskedelemben, mint a távgyógyászat, a virtuális valóság és más, 5G-hez kapcsolódó jelenségek.
- A tranzakciós költségeket csökkentő technológiák (e-kereskedelem, blockchain) növelik az árukereskedelem volumenét, míg a gyártási folyamatokat megváltoztató (AI, robotika) és logisztikai (elektronikus autók, megújuló energia) technológiák csökkentőleg hatnak rá.
Forrás: Portfólió
