A hidrogén lehet a karbonmentesítésre adható legjobb válasz – derül ki abból a német kancelláriáról kiszivárgott stratégiai tervezetből, aminek részleteit a Bloomberg és a Spiegel is megszellőztette. A hidrogén termelésben és felhasználásában rejlő energetikai lehetőségek kiaknázásáról szól a terv, meg a világelsőségről.
A németek arra készülnek, hogy Európai legnagyobb gazdaságának nyomatékát bevetve, az univerzum legkönnyebb elemével, a hidrogénnel váltsák le a fosszilis tüzelőanyagokat – írja német gazdasági minisztériumi forrásra hivatkozva a Bloomberg. A terv szerint drasztikusan ösztönözni és támogatni kell, hogy a teherszállításhoz, a fűtéshez, valamint az ipari szükségletekre – a jelenlegi kőolaj, dízel olaj, illetve földgáz égetése helyett – tiszta égésű hidrogént használjon a német gazdaság.
A zöld hidrogénként is ismert tiszta hidrogén tömeges mennyiségű előállítása egyelőre egy technológiai fejlesztési út még el nem ért végállomása. A fejlesztések célja az, hogy a szélerőművek (vagy napelemrétek) termelte árammal hidrogénre és oxigénre bontsák a vizet, és elsősorban előbbit hasznosítsák.
Ez a megoldás válthatná le a jelenleg az iparban használt kémiai szintézis alapú hidrogéntermelés megoldást. Ennek lényege, hogy földgázból, kémiai eljárással készül a hidrogén, ám minden egyes tonna hidrogén előállítása 8-10 tonna szén-monoxidot is termel. Utóbbit vízzel reagáltatva további hidrogén mennyiség nyerhető ki a folyamatból, de a folyamat vége nem ilyen környezetbarát: éppen az a jelentős mennyiségű szén-dioxid marad meg hulladékként, amit a karbonlábnyom csökkentése érdekében kivonni akar az emberiség a tevékenységi egyenletéből.
A zöld hidrogén fejlesztések azonban több mint biztatóan haladnak. Ahogyan azt januárban a Nemzetközi Megújuló Energia Szövetség (International Renewable Energy Agency; IRENA) fórumán Kadri Simson, az Európai Unió energia biztosa megállapította: a tiszta hidrogén kulcsszereplővé válhat Európa szénmentesítésében. Miután öt éven belül a legolcsóbb hidrogén fajtává válhat a világon – állította, így e hidrogén gyártása és felhasználása a 2050-re tervezett uniós kibocsátási értékek elérésében is komoly szerepet vállal majd.
Innen nézve egyáltalán nem meglepő, hogy Németország a program egyik központi szereplője. Úgy is, mint Európa legerősebb gazdasága, de úgy is, mint az első olyan uniós tagország, ahol az energetikai szektor radikális átalakítását programszerűen végrehajtják.
Ez az Energiewende, melynek lényege, hogy 2011-ben, közvetlenül Fukusima után az akkor már Merkel vezette német kormány úgy döntött, hogy 2022-ig bezárják az összes nukleáris erőművet, és teljesen átalakítják az ország energetikai rendszerét. Az igazodási pontokat alapvetően a megújuló energiára, a mégis fenntartható működési modellre tették, így lett a 2010-es években Németország a szél és napelemes beruházások motorja.
Az Energiewende egyik látványos győzelme a szemünk előtt, éppen most zajlik: a németországi szél-, és naperőművek tömeges működése katalizálja a szénerőművek mihamarabbi bezárását – és a tavaly őszi választáson bizonyossá vált: átalakította a német belpolitikát is.
A Bloomberg értesülése szerint Angela Merkel kancelláriájáról több minisztériumba is megküldték már véleményezésre a Peter Altmaier gazdasági minisztériumában összeállított, 21 oldalas tervezet. Az elképzelés szerint – és: az eddigi kormányzati elképzelésekkel szemben – az elektrolízissel történő hidrogén-előállítási kapacitás méretét a kevesebb, mint 1 gigawattról (GW) 5 GW-ra növelni 2030-ig.
Ezzel párhuzamosan a kormány új támogatási rendszerben, drasztikusan ösztönözné a földgázból hidrogént előállító cégeket, hogy álljanak át karbonmentes technikákra. Ez jelentős változás már ahhoz képest is, hogy bő egy éve még olyan tervek szivárogtak ki, mely szerint a német energiarendszerben úgy lenne kiemelt helye a hidrogénnek, hogy a földgázból előállított hidrogén mellett a szén-dioxid-leválasztás és tárolás (CCS) technológiáját is erőteljesen támogatnák.
A jelenlegi tervben viszont ez már így nem szerepel. Az viszont igen, hogy Németországban mindezeken felül stimulálni kell a hidrogénes töltőállomás-hálózat nagyarányú bővítését. Ennek a nagy távolságra történő áruszállításban lenne igazán nagy szerepe, mert erre állítanák át a teherszállítást. De az sem lehet véletlen, hogy már tömeges bevetésükre várnak a hidrogén-akkumulátor hajtású személyvonatok is.
Ha Merkel stratégiát (utódai) megvalósítják, a terv azt ígéri, hogy drámai módon csökkenti a hidrogén előállításának költségét, ami gazdaságilag kedvezőbb feltételeket teremt majd az ipar számára. Valamint az is, hogy Németország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra elérheti az 1990-es szint felét. (Ez utóbbival kapcsolatban érdemes a magyar kormányzati elképzelést felvillantani: az új klímatervben 2030-ra „legalább 41 százalékos” csökkentés szerepel.)
„A megfelelő szabályozási keretek között növelhető a hidrogéntermelés és az elektrolizátor-kapacitás. Ez az első lépés a gazdasági életképesség növelése felé, a német hidrogénstratégiáról szóló intézkedések ezért is fontosak a piac fejlődéséhez”- mondta Kerstin Andreae, a német közüzemi lobbicsoport, a BDEW vezérigazgatóságának elnöke.
A Speigel által is megszellőztetett stratégiai tervezet olvasata az, hogy Németországot e technológia globális úttörőjévé tegye. A „hidrogéngazdaság” élénkítését szorgalmazó, és a dokumentumot jegyző Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint ezt Németország számára kulcsfontosságúnak tartják, a sikeres energiaátmenethez. Megjegyzik ugyanakkor, hogy Németország jó ideig jelentős hidrogén-importőr lehet, mivel nem lesz elegendő megújuló villamos energiája ahhoz, hogy elegendő hidrogént tudjon előállítani. Ezért a stratégia energetikai partnerségek létrehozását sürgeti olyan országokkal, ahol „sokat süt a nap, és így megtermelhetik a szükséges gázmennyiséget”.
Forrás: napi.hu