Kiverte a biztosítékot az EU-szabálya
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Az Efama szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a jelenleg érvényben lévő szabályokat, már csak amiatt is, hogy a koronavírus okozta tőkepiaci turbulenciában a befektetők számára minél valósághűebb információkat lehessen átadni. A befektetési alapokról szóló információkat egy befektető elsősorban a kiemelt tájékoztatóból tudja megszerezni, ami viszont a jelenleg érvényben lévő szabályokkal sok esetben félrevezető tud lenni.
Az Efama kitér arra, hogy az Európai Bizottságnak 2019 decemberéig kellett volna felülvizsgálnia a PRIIPs keretrendszer első szintjét, de ez máig nem történt meg és úgy tudják, nem is kerül erre sor a közeljövőben. Mindeközben a bizottság csak technikai változtatásokat végzett el az európai felügyelőbizottság segítségével (ESA), ezeket a 2-es szintű keretrendszer foglalja magába. Az Efama bízik abban, hogy az egyes szintű keretrendszerben szükséges módosításokat 2021 vége előtt átvezetik.
Az Efama szerint először is azt kellene megérteniük az európai szabályozó szerveknek, hogy a minden áron való összehasonlíthatósága a befektetési termékeknek nem jó megoldás. A szervezet szerint az összehasonlíthatóságra való törekvés miatt a rendelet egyéb elvei, mint az érthető és nem félrevezető információnyújtás háttérbe szorultak. A 2-es szintű keretrendszernek figyelembe kellene vennie, hogy befektetési termékenként a PRIIPs más megközelítést kíván a költségek és teljesítmények feltüntetésére.
Az egyik legfontosabb terület, ahol változtatni kellene, a múltbéli teljesítményhez kapcsolódik, az Efama úgy látja, egy befektetőnek tudnia kellene, hogyan teljesített egy termék a múltban. Érthető, hogy a bizottság amiatt aggódik, hogy egyes lakossági befektetők hajlamosak lehetnek azt hinni, hogy a múltbéli teljesítményt várhatják a jövőben is – írják, de utalnak arra, hogy a közelmúltban elvégzett felmérések azt bizonyítják, hogy a kisbefektetők tisztában vannak azzal, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve. A múltbéli hozamok feltüntetésére már csak amiatt is szükség van, mivel legalább ezek múltbéli, valós adatok és egységesített formában vannak megjelenítve, így az összehasonlíthatóságot is egyszerűbbé teszik.
Mindezek mellett probléma az is, hogy senki sem tudja, pontosan hogyan kellene értelmezni a rendeletben leírt „megfelelő teljesítmény forgatókönyvek”-et. A szabályozás szerint négy ilyen forgatókönyvet kell feltüntetni az információs dokumentumban, és mivel a bizottsági és parlamenti tagok közül páran ezt úgy értelmezték, mint a jövőbeni teljesítményekre vonatkozó forgatókönyvek, ezért sok alap esetében bonyolult matematikai képletekkel vázolnak fel egy-egy lehetséges kimenetet. Csakhogy az Efama utal arra, hogy mindegy, milyen képletet alkalmaznak, lehetetlen előre jósolni vagy becsülni a jövőt. Ráadásul az itt használt matematikai képletek többsége a múltbéli teljesítményt is felhasználja, ezzel pedig összeköti a múltbéli és jövőbeni teljesítményt, amit épp, hogy el akartak kerülni a jogalkotók. Így aztán az Efama szerint arra kellene törekedni, hogy a befektetőknek az legyen bemutatva, miképpen viselkedik a befektetés különböző piaci feltételek mellett, ehhez pedig a múltbéli megfigyelések felhasználása jól tudna működni. Így a befektetők megérthetnék, hogyan teljesített volna az adott befektetés a múltban különböző forgatókönyvek esetében, ha akkor vette volna meg.
Forrás: portfolio
