Klárika beégett: Brüsszelt nem érdekli az ötlete
A jövőben is a tagállami hatóságok felelnek az uniós pénzek odaítéléséért, ellenőrzéséért, nincs az elv megváltoztatására vonatkozó tervezet — erősítette meg megkeresésünkre az Európai Bizottság.
Megtéveszti a választókat Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, a testület alelnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje. Kampányígéreteik szerint az uniós döntéshozók nyitottak rá, hogy közvetlenül támogassák az önkormányzati beruházásokat és a forráselosztással kapcsolatos egyeztetéseket közvetlenül Brüsszellel folytassák le a települések, a kormány kihagyásával.
Brüsszel a Magyar Nemzet kérdésére azt közölte: nem kíván változtatni a jelenlegi tagállami jogkörökön. Gyurcsányné korábban többször hangsúlyozta: azért dolgoznak, hogy a jövőben ne az Orbán-kormány döntsön arról, hogy hova jutnak az uniós fejlesztési pénzek. Az általa felvázolt új rendszerben önkormányzatok, oktatási intézmények, civil szervezetek, kutatóintézetek közvetlenül az Európai Uniónál pályázhatnának a fejlesztési támogatásokra. Ugyanakkor jelenleg is léteznek olyan célzott, központi elbírálású uniós programok, amelyekre közvetlenül kell pályázniuk az önkormányzatoknak, oktatási és kutatóintézeteknek, valamint civil szervezeteknek. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül a Life elnevezésű környezetvédelmi program, az innovációt támogató Horizont vagy a vállalkozásokat segítő Cosme program, amelyek pénzelosztásáról valóban uniós szinten döntenek. A célzott programok nem érintik a szélesebb körben ismert uniós, vissza nem térítendő támogatásokat, tehát a strukturális alapokat.
Az Európai Bizottság egyértelműen elmondta: még csak tervezet sincs arra, hogy a tagállami kormányzati szerveket kizárják a strukturális pénzek elosztásáról szóló döntésekből. A brüsszeli javaslat nem változtatna azon az elven, hogy mindenekelőtt a tagállami hatóságok felelősek a strukturális alapokból finanszírozott projektek kiválasztásáért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért. Ezzel együtt aktívabban be kellene vonni a városi, helyi vagy más területi hatóságokat az uniós finanszírozású projektek kiválasztásába. Ez viszont nem iktatná ki a nemzeti szintet, hanem maguk a tagállami hatóságok bíznák rá az ezzel kapcsolatos feladatokat a helyi szereplőkre. A közvetlenül pályázható projekteket pedig az új költségvetési ciklusban továbbfejlesztik.
Tehát egyértelműen kiderül: Dobrev Klára és Karácsony Gergely olyan pénzekkel kampányol, amelyek már most is a települések, a közintézmények és a civil szféra rendelkezésére állnak. Emellett hazudnak is, amikor azt állítják: az állami hatóságok által elbírált támogatásokról később a helyi szereplők, akár önkormányzatok dönthetnének. A jelenlegi ciklusban az állami hatáskörben elbírált kohéziós uniós pénzek, valamint a mezőgazdasági és halászati politika a teljes 2014–2020-as költségvetési összeg, azaz 1082,5 milliárd euró mintegy 70 százalékát teszik ki. Ezek a pénzek eleve el vannak különítve a tagállamok számára.
A tervezett 1279,4 milliárd euróról rendelkező 2021–2027-es költségvetésben 57 százalékot, azaz 733 millió eurót tennének ki ezek a tagállami elkülönítések, amely hozzávetőleg tíz százalékponttal kevesebb a mostaninál. Az új ciklusban körülbelül három százalékot tesz ki az új, unión kívüli országokat segítő Európai Fejlesztési Alap. A fennmaradó összeg pedig a központilag megpályázható programok mellett a közös uniós fellépések – többek közt az Európai Határ- és Parti Őrség – költségeit, az adminisztratív és egyéb kiadásokat, valamint olyan alapokat is fedezne, amelyekből a tagállami kormányoknak további források is jutnak.
Forrás: Magyar Nemzet
