Egyelőre úgy tűnik, hogy a 2019-es európai parlamenti választások előtt nem lesz új hétéves költségvetése az EU-nak, de egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy valóban legyen egy olyan mechanizmus, amely a jogállamisági feltételekhez kötné az uniós források felhasználását. Egy ilyen eszköz azonban,ha nincs megfelelően kidolgozva, visszaüthet – figyelmeztet Andor László volt uniós biztos és Jávor Benedek EP-képviselő az Euractivon megjelent cikkükben, akik egy más megközelítést is javasolnak.
A csütörtökön és pénteken tartott európai uniós csúcsnak a napirendjén volt a 2021-2027-es költségvetés, amelyről az Európai Tanács első alkalommal tartott érdemi véleménycserét – derül ki az Európai Tanács ülésről kiadott közleményéből. Ebből kiderül az is, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt már nem lesz elfogadott hétéves költségvetés, az Európai Tanács 2019 őszét jelölte ki a lehetséges megállapodás legkorábbi időpontjának. Sokan azonban még ennek a dátumnak a tarthatóságában is kételkednek.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós össztermék 1,11 százalékában meghatározott új hétéves költségvetés (MFF) ezúttal nemcsak a brexit miatt lesz más, de vannak benne új elemek is, amelyek közül az egyik újítás az lenne, hogy az uniós források kifizetésénél jogállamisági feltételek is megjelennének.
Mint ismert, ezt a magyar kormány hevesen ellenzi, és korábban már azt is jelezte, hogy ha magyar érdekekkel ellentétes döntés születne, akkor élne a vétójogával. Utóbbi azért lehet fájdalmas, mert minden egyes tagállam és az Európai Parlament egyhangú döntése szükséges a büdzsé elfogadásához. Ha nincs megállapodás a költségvetésről, akkor az előző évi számokkal fut tovább a büdzsé – ez azonban mind a kohéziós források, mind az agrártámogatások kifizetésénél éreztetné a hatását, hiszen azokon a területeken, amelyen szakpolitikai megállapodásokra van szükség, ilyen esetben nincs kifizetés.
Ami a magyar kormány számára vélhetően nem annyira üdvözlendő, hogy úgy tűnik, lesz valamilyen, jogállamisághoz kötött feltételrendszere az uniós források felhasználásának.
Egyébként a bizottság javaslatát nemcsak Lengyelország és Magyarország ellenzi hevesen, korábban az Európai Tanács jogi szolgálata és az Európai Számvevőszék is kétségeit fejezte ki a bizottság véleményének jogi megalapozottságával kapcsolatban – emlékeztet a Politico.
A portál ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy bár néhány nyugat-európai tagállam meg van győződve arról, hogy némi változtatás mellett meg lehet teremteni a kapcsolatot az EU-források és a jogállamiság között, mások egyenesen ennek a kitételnek a törlését szeretnék elérni. A brüsszeli portál szerint a két tábor egyelőre nagyon távol áll egymástól, néhány tagállam pedig a két álláspont között ragadt.
Azt, hogy az EU-ban erős igény mutatkozik arra, hogy legyen egy ilyen mechanizmus, az is mutatja, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön (december 13.) megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést – adta hírül az MTI.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.
Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.
A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. A másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányokat tanács sem fogadta még el az álláspontját. Miután jóváhagyják mindkét testület tárgyalási mandátumát, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a jogszabály véglegesítése érdekében.
Azzal, hogy szükséges lenne egy, a jogállamiság meglétét és betartását számon kérő mechanizmusra, Andor László volt uniós biztos és Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is mélyen egyetért, ugyanakkor az Euractivon megjelent véleménycikkükben mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy a nem jól megválasztott feltételrendszer visszaüthet. Véleményük szerint a szankciók alkalmazásának objektívnek és átláthatónak kell lennie, ami olyan indikátorokon és referenciaértékeken alapul, amelyekkel a szankciókat megfelelően célzottan lehet alkalmazni, hogy azok valóban az elkövetőt büntessék és ne az „ártatlan túszokat” (a társadalmat).
A források felfüggesztése könnyen visszaüthet politikailag, miután az ezzel való fenyegetést Andor és Jávor szerint a forrásokat szabálytalanul felhasználó kormányok a maguk javára tudják fordítani, mondván, az előítéletes intézmény zsarolja és megbünteti a szabályokat be nem tartó tagokat.
Az EU-nak azt kell demonstrálnia, hogy az állampolgárok érdekeit képviseli a szankcióval is az adott tagállamban, amit a szerzők szerint azzal lehetne kiküszöbölni, hogy az EU a források szétosztását a saját kezébe veszi és így az EU eredeti céljainak megfelelően osztja szét a pénzeket az adott tagállamban. Vagyis ezzel azt javasolná Andor és Jávor, hogy az Európai Bizottság az ilyen esetekben a források megosztott menedzsmentjét függessze fel. Így az EU lépését nem lehetne zsarolásként értelmezni, miközben a források korrupt elosztását és az adott kormányhoz közeli oligarchák finanszírozását el lehetne kerülni – írják.