Komoly kínai pofont kapott Amerika
Masszív eladási hullámmal indult a hét a mesterséges intelligencia sztorijához köthető részvények piacán, miután egy kínai startup egy nagyon versenyképesnek tűnő modellt fejlesztett ki rövid idő leforgása alatt. Ráadásul sokkal kevesebb pénzből és valószínűleg sokkal kevesebb számítási kapacitás kell hozzá.
Komoly eladási hullámmal indult a hét a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetési sztoriban leginkább érintett cégek részvényeinek piacán. Ennek oka, hogy egy kínai startup cég, DeepSeek december végén egy ingyenes, nyílt forráskódú nagy nyelvi modellt dobott piacra, azt állítva, hogy mindössze két hónap alatt fejlesztették ki, kevesebb mint 6 millió dollárból.
A modellt néhány napja, január 20-án tették elérhetővé DeepSeek R1 néven, s a jelek szerint a hét további része azzal telt, hogy a különböző nagy cégeknél tesztelték annak teljesítőképességét. A jelek szerint annyira meggyőzőnek találták, hogy a hét végére az már komoly kérdőjeleket vetett föl az amerikai riválisokkal kapcsolatban.
Nevezetesen valóban akkora-e az előnye az amerikai cégeknek a mesterséges intelligencia terén, mint azt korábban gondolták. Illetve valóban ténylegesen szükség van-e akkora számítási kapacitásokra azok működtetéséhez, mint azt eddig becsülték
– írja a Financial Times és a CNBC.com.
A chipgyártó Nvidia részvényei, amelyek a mesterséges intelligencia sztori eddig nagy nyerteseinek számítottak, 11,8 százalékkal estek a nyitás előtti kereskedésben, a holland ASML és ASM International chipgyártó vállalatok papírjai 8,9, illetve 13,6 százalékkal zuhantak.
A DeepSeek nyilvánvalóan nem fér hozzá annyi számítási kapacitáshoz, mint az amerikai cégek, és valahogy sikerült kifejlesztenie egy olyan modellt, amely rendkívül versenyképesnek tűnik – idézte Srini Pajjuri, a Raymond James félvezető elemzőjét a CNBC.
Az egyik pozitív következmény szerinte, hogy a DeepSeek még sürgetőbbé teheti a nagy amerikai cégeknek, mint az Amazon és a Microsoft, hogy kihasználják a grafikus feldolgozóegységekhez való hozzáférési előnyüket, és megkülönböztessék magukat az olcsóbb lehetőségektől.
A Citi elemzői szerint a DeepSeek nagy nyelvi modelljének láttán számos befektető kereste meg őket, hogy pontosan mekkorák a számítási költségek ezek üzemeltetéséhez kapcsolódóan.
A Bernstein elemzői eközben kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a DeepSeek eszközét valóban 6 millió dollárnál kevesebből fejlesztették. Azzal érveltek, hogy a szám nem tartalmazza az összes többi költséget, amely az architektúrákkal, algoritmusokkal vagy adatokkal kapcsolatos korábbi kutatásokhoz és kísérletekhez kapcsolódik. Úgy látják, hogy a DeepSeek modelljei fantasztikusnak tűnnek, de nem csodák, az általunk ismert MI infrastruktúra komplexum halálhíre miatti pánik túlzás.
A menekülési hullám jóval túlmutatott a hagyományos technológiai részvényeken. A Siemens Energy, amely elektromos hardvereket szállít a mesterséges intelligencia infrastruktúrához, 22 százalékkal zuhant. A francia Schneider Electric amely nagymértékben befektetett az adatközpontok számára nyújtott szolgáltatásokba, 9,2 százalékkal esett.
A nagy kapitalizációjú amerikai technológiai vállalatok mesterséges intelligencia beruházásai tavaly elérték a 224 milliárd dollárt a UBS szerint, s arra számít, hogy az idén ez az összeg eléri a 280 milliárd dollárt. Az OpenAI és a SoftBank a múlt héten bejelentette, hogy a következő négy évben 500 milliárd dollárt kívánnak befektetni az mesterséges intelligencia infrastruktúrába – írja az FT.
A megkérdezett elemzők szerint most az történik, hogy a piac egyszerűen újra gondolja a mesterséges intelligenciával. Ha a kínai modell valóban annyira jó, hogy képes felvenni a versenyt az OpenAI-val, vagy a Meta nyelvi modellével, akkor erre szükség is lehet, hiszen a kínai cégek az amerikai korlátozások miatt jóval kevésbé férhettek hozzá az elmúlt években a fejlettebb architektúrájú chipekhez.
Forrás: economx