Derült égből villámcsapásként robbant ki Ausztriában a koalíciós válság a 2019 óta hatalmon lévő két párt, a Karl Nehammer kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt és az Osztrák Zöldek Pártja között. A szeptember 29-re kitűzött parlamenti választások előtt az elemzők az okokat találgatják.
Az elmúlt években több kormányválság rázta meg Ausztriát, a legutóbbiak a hírhedt lehallgatási botrány miatt két, egymást követő, Sebastian Kurz vezette koalíció lemondásához vezettek. Elemzők szerint a mostani krízis oka az Ibiza-ügyhöz képest szinte „pitiánernek” tűnik, hullámai azonban mégis magasra csaptak.
A válság egyik napról a másikra robbant ki, minden különösebb előzmény nélkül. Történt ugyanis, hogy a koalíciós zöldpárti környezetvédelmi miniszter Brüsszelben áldását adta az Európai Unió új, előzetesen sokat vitatott, úgynevezett denaturációs, azaz a természet helyreállítását célzó törvénytervezetéhez. Ráadásul a miniszter, Leonore Gewessler hozzájárulása döntő volt, a környezetvédelmi szervezetek nagy örömére lehetővé téve a törvény életbe lépését.
A „baj” csak az volt, hogy mindez a néppárti kancellár, Karl Nehammer előzetes jóváhagyása nélkül történt. Az ÖVP elnökét ez annyira felháborította, hogy az osztrák média szerint jogi úton eljárást kezdeményezett saját minisztere ellen. Nehammer sérelmezte, hogy Gewessler a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek hétfői találkozóján beleegyezése nélkül járult hozzá a tervezet életbe lépéséhez. A zöldpárti miniszter ezzel szemben „dacolt”, hangsúlyozta ugyanis, hogy szavazatával jelzést kívánt küldeni a környezet-, illetve természetvédelem érdekében. Azzal érvelt, hogy a jövő generációjának érdekei forognak kockán, amit egyetlen kormány sem hagyhat figyelmen kívül.
Korábbi értesülések szerint a két kormánypárt között voltak ugyan nézeteltérések az egyezményben foglaltak tartalmát illetően, de együttműködésüket mindez nem befolyásolta.
A természet helyreállításáról szóló tervezet az Európai Parlamentben is vitákat váltott ki. Az intézkedések előirányozzák, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását.
A kancellár ennek nyomán tette meg „feljelentését”. Azt ugyanakkor az osztrák média szerint hangsúlyozta, hogy a „súlyos konfliktus” ellenére sem kívánja felmondani az együttműködést, illetve magát a koalíciót a zöldekkel. Az uniós állam-, illetve kormányfők hétfő esti, brüsszeli találkozóján részt vevő kancellár azt ugyanakkor hozzátette, hogy – mint idézték – „érzelmeit tekintve” itt lenne az idő erre. Mivel azonban a koalíciós együttműködés a küszöbön álló választások miatt már amúgy is a végéhez közeledik, egy ilyen lépésnek nincs értelme.
„Az ország káoszba süllyedne, ezért nem teszem meg ezt”– fogalmazott a kancellár, aki szerint Gewessler lépése súlyos bizalomvesztéshez vezetett. Kancellárként kötelessége gondoskodni a rendezett útról a Nemzeti Tanács, azaz a parlament megválasztásig – tette hozzá. Sőt odáig elment, hogy – mint fogalmazott – a koalíciós partner „megmutatta igazi arcát, az ideológiát az alkotmány fölé helyezi”.
Az ORF osztrák közszolgálati médium elemzőket idézve ugyanakkor egyszerűbbnek tűnő magyarázatot közölt. Eszerint a kialakult vitát mindkét kormánypárt saját „pozicionálására” kívánja kihasználni a szeptember 29-i parlamenti választások előtt.
Nehammer az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta, hogy koalíció mindenképp kitart a választásokig – emlékeztettek az elemzők. Utaltak arra, hogy a koalíció felmondását a választók jelentő része „szószegésként” értelmezhette volna.
Werner Kogler, a Zöld Párt vezetője kijelentette, hogy a miniszter döntése „jogilag alátámasztott”, azt nem az ideológia, hanem a felelősség diktálta.
Nem véletlen az sem, hogy az ellenzék vezető ereje, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke élesen bírálta a kancellárt.
„Nehammer hagyta, hogy a Zöldek az orránál fogva rángassák”– fogalmazott Herbert Kickl, aki szerint a a kormánykoalíciónak befellegzett.
Az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt ugyanakkor teljes mellszélességgel kiállt a zöldpárti miniszter döntése, illetve a párt mellett.
A közelmúltban végzett felmérések szerint Ausztriában ma jelentős fölénnyel az FPÖ a legnépszerűbb párt, megelőzve a fej fej mellett haladó néppártot és a szociáldemokrata pártot.
infostart