Ukrajna és Oroszország 15 pontos béketervet írhat alá – derül ki egy nyugati sajtóinformációból, ami az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozik. A megállapodás legfontosabb eleme Ukrajna semlegessége lenne, később tárgyalhatnak a Krím és a szakadár donbaszi területek státuszáról.
Ukrajna és Oroszország jelentős előrehaladást ért el lehetséges béketerven, amely magában foglalná a tűzszünetet és az orosz csapatok visszavonását, amennyiben a kijevi vezetés bejelenti, hogy Ukrajnát semleges országgá akarja tenni, korlátozott hadsereggel – írja a Financial Times a tárgyalásokhoz közel álló öt informátorra hivatkozva. Két forrás szerint a teljes tervezetet egyeben először március 14-én, hétfőn tárgyalták.
A 15 pontos egyezség része lenne, hogy az ukránok lemondanak NATO-csatlakozási ambíciójukról, amit jelenleg az alkotmány is rögzít, ígéretet tesznek arra, hogy nem engedik a területükön külföldi katonai bázisok létesítését, továbbá nem vásárolnak fegyvereket cserébe védelmi ígéretekért az USA-tól, az Egyesült Királyságtól, Törökországtól vagy bármely más országtól. Ugyanakkor Ukrajna biztonságának nyugati garantálása, illetve Moszkva viszonya egy ilyen lehetőséghez, még nyitott kérdés.
Bár mindkét fél arról számol be, hogy a tárgyalások haladnak, ukrán tisztviselők aggódnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő csak időt akar nyerni, hogy az orosz hadsereg előkészítse az invázió felújítását. Egy orosz forrás szerint azonban megvan a lehetőség arra, hogy mindkét fél győztesnek hirdesse magát, ami megteremtheti a béke alapját. Putyin azt mondhatja, hogy megakadályozta Ukrajna NATO-csatlakozását, illetve hogy idegen rakétabázisok létesüljenek a területén. (Ezzel kapcsolatban az ukránok felhívják a figyelmet arra, törvényeik most is tiltják ilyenek létesítését.) Ukrajna pedig megtarthatja szuverén államiságát.
A brit üzleti lap forrásai közül kettő azt mondta, hogy az egyezség része lenne az orosz nyelv védelmének garantálása Ukrajnában, azaz vélhetően az elhíresült nyelvtörvényt, ami a magyar nyelv használatát is korlátozza az országban, hatályon kívül helyeznék. Az orosz vezetés egyik indoka az invázióra az orosz ajkúak védelme volt, akiket Moszkva szerint hátrányos megkülönböztetés ér, „népirtás fenyeget” a „neonácik” részéről.
A legnagyobb megoldatlan kérdés az az orosz igény, hogy Ukrajna ismerje el a 2014-ben annektált Krím félsziget Oroszországhoz tartozását, továbbá a délkelet-ukrajnai Donbaszban létrejött két szakadár terület függetlenségét. Kijev egyelőre ezt elutasította, de kész a két kérdésről egymástól elválasztva választva tárgyalni.
Az ügyhöz közelálló informátorok közül három azt is elárulta, hogy a legfontosabb közvetítő szerepet Naftáli Bennet, Izrael miniszterelnöke játssza a tárgyalásokon. Ez váratlan március 5-ei moszkvai látogatásával kezdődött. Ezt követően mindkét ország első számú vezetőjével tárgyalt, legutóbb a március 14-én kezdődött héten, azaz a napokban.
Recep Tayyip Erdogan török államfő szintén tárgyalt telefonon ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel. Ez része annak az erőfeszítésnek, amelyben ő és vezető munkatársai folyamatos egyeztetéssekkel igyekeznek brókerkedni a békemegállapodás megkötése érdekében.
napi.hu