Kreml: a háború addig tart, amíg nem teljesülnek Putyin céljai
A Kreml kedden közölte, hogy Oroszország folytatja katonai műveletét Ukrajnában mindaddig, amíg a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött célokat katonai akcióval vagy tárgyalások útján el nem érik.
Putyin azt követelte, hogy Ukrajna hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvéseivel, és vonuljon ki teljes mértékben az ország négy olyan régiójából, amelyet Oroszország sajátjának vall.
Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta a Droid TW 12.7 nevű, ukrán fejlesztésű robotizált támadó fegyverrendszer alkalmazását a haderőben. A kijevi New Europe Center friss közvélemény-kutatása szerint az ukrán lakosság 44 százaléka bízik Donald Trump megválasztott amerikai elnökben, ami a legmagasabb értéket jelenti Európában. Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn az ukrajnai orosz háború diplomáciai rendezése mellett érvelt Friedrich Merz német ellenzéki kancellárjelölttel történt találkozóján. Felvetette azt is, hogy külföldi csapatokat telepítenének Ukrajnába, amíg nem csatlakozhat a NATO-hoz.
A kijevi New Europe Center friss közvélemény-kutatása szerint az ukrán lakosság 44 százaléka bízik Donald Trump megválasztott amerikai elnökben.
A felmérésben különböző kül- és biztonságpolitikai témákra kérdeztek rá.
Donald Trumpban az ukránok 44,6 százaléka bízik, ami a legmagasabb értéket jelenti Európában.
A Pew Research júniusi felmérése szerint a vizsgált európai országok közül Magyarországon mondták a legtöbben, hogy bíznak Trumpban, a megkérdezettek 37 százaléka. Nagy-Britanniában a megkérdezettek 30, Lengyelországban 28, Franciaországban 16, Németországban mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy bízik a most már megválasztott amerikai elnökben.
A Trumpba vetett bizalom emelkedését Ukrajnában a New Europe Center a következőképpen magyarázta:
Ez a magas szintű támogatás valószínűleg annak köszönhető, hogy az új amerikai kormányzat egyértelműbb és határozottabb politikát vár Ukrajnával szemben. Nem zárható ki, hogy a válaszadók egy része bizonyos reményeket fűz az ukrajnai béke helyreállításához, amelyet Trump a választási kampánya során hangsúlyozott. Nyilvánvalóan a Trump iránti magas bizalom a jelenlegi amerikai elnökben való csalódásnak is köszönhető, akinek jelentősen visszaesett a népszerűségi mutatója.
A Joe Bidenbe vetett ukrán bizalom egy év alatt drasztikusan visszaesett: tavaly még a megkérdezettek 82 százaléka bízott benne, most már csak 55,2 százalék. Olaf Scholz német kancellár esetén is nagy a zuhanás: nála a tavalyi 61,4 százalékos bizalmi index 24,5 százalékkal esett vissza. A visszaesés betudható annak, hogy a két vezető folyamatosan vonakodik erőteljesebb lépésekre elszánni magát. Biden csak az elnökválasztás után hagyta jóvá, hogy Ukrajna csapást mérhessen amerikai rakétákkal orosz területekre, Scholz viszont ezt sem tette meg, sőt német Taurus rakétákat sem hajlandó átadni Ukrajnának. Ennek ellenére abszolút összegben továbbra is az Egyesült Államok és Németország Ukrajna legnagyobb katonai támogatója.
Az Emmanuel Macron francia elnökbe vetett bizalom picit emelkedett: 54,5-ről 58,4 százalékra. Macron az elmúlt hónapokban jóval támogatóbb pozíciót vett fel Ukrajnával szemben, mint korábban, még NATO-katonák Ukrajnába küldését is felvetette.
Az ukránok a külföldi vezetők közül leginkább Ursula von der Leyenben, az Európai Bizottság elnökében, Andrzej Duda lengyel elnökben, Justin Trudeau kanadai miniszterelnökben, Emmanuel Macron francia elnökben és Maia Sandu moldovai elnökben bíznak.
Az ukrán lakosság 57,2 százaléka úgy gondolja, nyugati partnereik nem tesznek meg mindent Ukrajna győzelméért.
Csaknem 40 százalék azonban azt monda, a partnerek mindent megtesznek ezért, amit lehet.
A felmérés szerint jelentősen csökkent azok száma, akik nem hajlandók területi engedményeket tenni Oroszországnak.
Tavaly még 76,2 százalék mondta azt, hogy elfogadhatatlanok a területi engedmények, most viszont már csak 53,2 százalék – persze ez még mindig több, mint az ukrán lakosság fele.
portfolio
