Az Egyesült Államokban olyanok kerültek hatalomra, akik kimondják, hogy véget akarnak vetni minden háborúnak, békét akarnak, de Európában „a bankett folytatását” követelik, háború formájában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Krasznaja Zvezda médiaholdingnak adott interjújában, amelyből az orosz diplomáciai tárca honlapján vasárnap részleteket tettek közzé.
Lavrov érvelése szerint az elmúlt ötszáz évben, amikor a Nyugat a többé-kevésbé mai formájában kialakult, „a világ összes tragédiája Európából eredt, vagy az európai politikának köszönhetően történt”. Példaként a gyarmatosítást, a keresztes lovagokat, a krími háborút, Napóleont, az első világháború és Adolf Hitlert sorolta fel.
„Ha visszatekintünk a történelemre, az amerikaiak nem játszottak semmilyen felbujtó, még kevésbé »gyújtogató« szerepet” – hangoztatta Lavrov.
Arcátlannak nevezte azokat a francia és brit elképzeléseket, hogy békefenntartókat vezényeljenek Ukrajnába, Donald Trump amerikai elnök magatartását ugyanakkor „helyesnek” ítélte meg.
„Donald Trump elnök mindent ért. Azt mondta, hogy most még korai lenne megmondani, mikor lesz a rendezés: meg lehet vitatni ezt a kérdést, de ehhez a felek beleegyezésére lesz szükség” – idézte az amerikai vezetőt Lavrov.
Szerinte a békefenntartók Ukrajnába vezénylésének terve Kijev Oroszország elleni háborúra való „ösztökélésének” folytatása. „Ezek a fickók lábbal tiporták a minszki megállapodásokat. Ezt nemrég be is ismerték. Társszerzőik – a mi nyugati szomszédaink – nem akarták végrehajtani őket, és miután fegyvert osztottak ki, szuronyaikon előbb P. A. Porosenkót, majd V. A. Zelenszkijt emelték a hatalomba” – nyilatkozott.
Lavrov kifogásolta, hogy a nyugati országok nem tudják megmondani, hogy mi történik majd Ukrajna területével és az orosz nyelvvel, ha az európai békefenntartók átveszik az ellenőrzést. Mint mondta ezzel kapcsolatban nem hangzott el egyetlen ígéret és bírálat sem.
„Egyetlen más nyelvet sem ért ilyen agresszió. Képzeljük el, mi lenne, ha Svájcban betiltanák a franciát vagy a németet, vagy Írországban az angolt. (…) Ha most megpróbálnák betiltani az angolt, akkor az ENSZ-nek minden tartóoszlopát megráznák, és Írország elítélését követelnék. De itt ezt szabad. A szemükbe mondod, de semmit sem válaszolnak” – mondta Lavrov.
Kitért arra is, hogy ugyanilyen eredménytelenül kért segítséget az ENSZ-üléseken és a sajtótájékoztatóin, hogy legalább némi információhoz jusson a bucsai tragédiával kapcsolatban. „Ezeket a (bucsai) jeleneteket a BBC két nappal azután mutatta be, hogy már egyetlen katonánk sem volt ott. Mi most csak egy dolgot kérünk, már lemondtam róla, hogy ennél többre számíthatok: betekinthetünk-e azoknak az embereknek a listájába, akiknek a holttestét a BBC csatornáján bemutatták? Még António Guterres ENSZ-főtitkárt is nyilvánosan megkértem erre” – emlékeztetett az orosz külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt olyan emberként jellemezte, aki „180 fokos fordulatot vett”, miután a béke jelszavával és azzal jutott hatalomra, hogy Ukrajnában békén kell hagyni az orosz nyelvet, amely a két nép nyelve, közös kultúrája.
„Zelenszkij (…) fél év alatt színtiszta nácivá, és – ahogy Putyin orosz elnök helyesen mondta – a zsidó nép árulójává vált” – fogalmazott. „A nyugati szomszédok szuronyaikon emelték hatalomra Zelenszkijt, és tolták előre, most ismét szuronyokkal akarják őt támogatni békefenntartó egységek formájában” – fogalmazott Lavrov.
Az Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszterrel 2022 januárjában folytatott megbeszéléseit felidézve, amelyek, mint mondta, a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról – beleértve a NATO keleti bővítésének elutasításáról – folytak, Lavrov azt mondta, hogy remélte, hogy ezeken „az ész és a józan ész fog győzni”, de „az önteltség győzött”. Azt mondta, hogy ekkor már kész tervek voltak Ukrajnának a NATO-ba való bevonására, valamint arra, hogy a szövetség országai bázisokat hozzanak létre a Krímben és az Azovi-tengeren.
Úgy vélekedett, Trump nem hiába beszél a józan észről bármilyen konfliktussal kapcsolatban. „És Washington józan esze azt diktálja, hogy félrevonuljon” – nyilatkozott. Marco Rubio amerikai külügyminisztert és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót „a szó minden értelmében teljesen józan” tárgyalópartnernek minősítette.
Közölte, hogy az amerikai partnerek a február 18-i a rijádi tárgyalásokon diktátumra tett kísérletek nélkül folytattak párbeszédet, és a kommunikáció az egyenlőség elvein alapult. „Csak annyi történt, hogy két komoly ország leült beszélgetni arról, hogy hol mi a baj, és mit rontott el az előd négy év alatt” – mondta Lavrov.
Az orosz miniszter azzal vádolta meg az előző amerikai kormányzatot, hogy tönkretette kétoldalú kapcsolattartás csatornáit, számos szankciót vezetett be, kikényszerítette az amerikai vállalatok kivonulását az orosz piacról, többmilliárd dolláros veszteségeket okozva.
„Mindannyian abból indultunk ki, hogy nem Trump szakította meg a kapcsolatokat, hanem Joe Biden, de egy országról van szó” – mondta a miniszter. Elmondása értelmében „Trump ezzel tisztában volt, és maga hívta fel” Putyint.
„Ezt megelőzően, szó szerint egy nappal korábban, elküldte közeli tanácsadóját, Steve Witkoffot Oroszországba részletes beszélgetésre. Majd a telefonbeszélgetés során, az ő javaslatára állapodtak meg abban, hogy Rijádban lesz a találkozó” – mesélte Lavrov.
Magyar Hírlap