Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov évértékelő sajtótájékoztatón összegezte a 2025-ös év legfontosabb külpolitikai eseményeit. A diplomáciai beszámoló középpontjában az ukrajnai háború, a Nyugat és Oroszország viszonya, valamint a globális világrend átalakulása állt. Lavrov szerint a világ olyan időszakba lépett, amely komoly megrázkódtatásokat hozhat Európa és a nemzetközi közösség számára.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva állítása szerint sem 2014-ben, sem 2022-ben nem zárkózott el a diplomáciai rendezéstől. Megfogalmazása szerint a tárgyalásos megoldásokat rendre a Nyugat akadályozta meg, miközben Oroszország továbbra is a politikai megoldást tartaná elsődlegesnek.
A külügyminiszter szerint Volodimir Zelenszkij és több európai vezető hisztérikus nyomást gyakorol az Egyesült Államokra egy azonnali fegyverszünet érdekében. Moszkva álláspontja szerint ez nem a békét szolgálná, hanem lehetőséget adna Ukrajnának az újrafegyverkezésre.
Lavrov kijelentette: Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna időt nyerjen, majd ismét katonai támadásba lendüljön. Kiemelte azt is, hogy a Nyugat nem foglalkozik az ukrán területeken élő orosz ajkú lakosság jogainak kérdésével, sem az orosz nyelv használatával, sem az ukrán ortodox egyház helyzetével.
Lavrov beszélt az amerikai külpolitika irányváltásáról is, külön kitérve Donald Trump korábbi és jelenlegi kijelentéseire. Szerinte az Egyesült Államok egyre nyíltabban háttérbe szorítja a nemzetközi jogot, és saját érdekei mentén értelmezi a globális szabályokat.
A külügyminiszter szerint a Nyugat által gyakran emlegetett „szabályokon alapuló világrend” valójában egyetlen hatalmi központ elképzeléseit tükrözi. Ez különösen Európa számára jelenthet komoly sokkot, mivel a kontinens politikailag és gazdaságilag is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet.
Lavrov érintette a közel-keleti válságokat, a gázai konfliktust és az iráni helyzetet is, valamint hangsúlyozta: a palesztin–izraeli konfliktus csak egy független palesztin állam létrehozásával rendezhető.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a Grönland körül kialakult viták a gyarmati korszak máig élő következményeire világítanak rá. Lavrov párhuzamot vont Krím és Grönland helyzete között, hangsúlyozva a Nyugat kettős mércéjét.
Míg Krímben népszavazásra került sor egy kijevi hatalomváltást követően, addig Grönland esetében nem történt politikai válság. Lavrov szerint a nemzetközi közösség eltérően kezeli az önrendelkezés kérdését attól függően, hogy kinek az érdekei sérülnek.
Lavrov élesen bírálta a NATO és az EBESZ szerepét, amelyek szerinte elveszítették eredeti funkciójukat. Úgy fogalmazott, hogy az euroatlanti biztonsági rendszer mély válságban van, miközben Európában már NATO-tagállamok közötti konfliktus lehetősége is felmerül.
A külügyminiszter felidézte Vlagyimir Putyin 2007-es müncheni biztonságpolitikai beszédét, amelyet akkor sokan puszta retorikának tartottak. Lavrov szerint ma már egyre több nyugati politikus ismeri el, hogy az akkori figyelmeztetéseket komolyan kellett volna venni.
Lavrov kitért Örményország és Moldova helyzetére is. Szerinte technikailag lehetetlen egyszerre az Európai Unióhoz és az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz tartozni.
Lavrov szerint bár minden nemzetnek joga van a saját irányát megválasztani, az európai integráció súlyos gazdasági következményekkel járhat. Moldova példáját említve rámutatott: az ország súlyos eladósodottsággal és növekvő szegénységgel küzd, miközben államisága is veszélybe kerülhet.
Lavrov évértékelője szerint a világpolitika gyors átalakuláson megy keresztül. A kelet–nyugati szembenállás mélyül, Európa mozgástere szűkül, és egy többpólusú világrend körvonalazódik. Függetlenül attól, ki hogyan ítéli meg az orosz álláspontot, egy dolog biztos: a nemzetközi rendszer átrendeződése már megkezdődött.
Forrás: RIA Novosti