Legfrissebb statisztika: óriási bérkülönbségek az országon belül

Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében emelkedett legjobban az alkalmazásban állók havi nettó keresete tavaly, a Jászságban 16,9, Szabolcsban 16,3, Nógrádban 15,5 százalékkal haladták meg a kézhez kapott összegek tavaly év végén az egy évvel korábbi értéket.

A legkevesebb fizetést a szabolcsiak kapják, ott átlagosan 138 ezer forint volt a nettó kereset 2017 utolsó negyedévében. Békés megyében 146 ezer, Nógrádban csaknem 152 ezer, Borsodban 154 ezer forintot vihettek haza, Jász-Nagykun-Szolnok megyében mintegy 161 ezer forintot kerestek átlagosan tavaly év végén.

• 2017 I–III. negyedévében a vonatkozási körbe tartozó szervezeteknél 3 millió 30 ezren álltak alkalmazásban, 1,7%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában.
• Békés, Tolna, Somogy és Nógrád megyékben a létszám (1,0 és 4,1% közötti mértékben) csökkent, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékben gyakorlatilag nem változott, a többi térségben bővült. A növekedés Pest megyében volt a legjelentősebb (3,8%-os).
• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 291 ezer forintot, míg az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 193 ezer forintot tett ki. A fővárosi székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték átlagosan a legtöbbet (az országos átlag közel 1,3-szeresét) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos héttizedét).
• A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete (298 ezer forint) is a fővárosban volt a legnagyobb, Békés megyében pedig a legkisebb (187 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (167 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (102 ezer forint) megyék képviselték.
• Országosan egyaránt 13%-kal emelkedtek a bruttó és az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek. Ez utóbbi növekedése térségenként 11 és 17% között szóródott. A keresetek Budapesten nőttek a legkisebb, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legnagyobb mértékben.