Bohózatnak tartja a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke a május 10-ei elnökválasztás körül zűrzavart, miközben például a külföldön élő lengyelek a dolgok jelenlegi állása szerint nem fognak tudni szavazni, mert az ottani hatóságok nem oldják fel a kedvükért a koronavírus-korlátozásokat.
Malgorzata Gersdorf, a lengyel legfelsőbb bíróság elnöke úgy látja, hogy az a terv, miszerint megtartják a lengyel elnökválasztást május 10-én, a demokrácia kifigurázása – derült ki a Bloomberg tudósításából.
A szavazás sem fair nem lesz, sem szabad – mondta a vezető, akinek megbízatása április végén lejár. A kormány tehát rossz úton jár azzal, hogy erőlteti a választás megtartását: az ellenzéki jelöltek a koronavírus-korlátozások idejére felfüggesztették kampányukat, csak a kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Andrzej Duda maradt a színen, aki magasan vezeti a népszerűségi listákat.
További súlyos probléma, hogy miközben a kormány és a parlamenti alsóház kormánypárti többsége azt tervezi, hogy levélszavazás útján bonyolítják le az elnökválasztást, ennek rendszere egyszerűen nem létezik. A 67 éves főbíró szerint az elnökségre pályázó ellenzéki indulók nem tudják bemutatni a választóközönségnek a programjaikat, ami bohózattá teszi az egész választást. Alig több mint két héttel a szavazás előtt nem világos, hogy végül tényleg megtartják-e az elnökválasztást vagy az ellenzék és néhány kormánypárti politikus követelésére elhalasztják-e azt. Az ellenzék a szavazás bojkottjára is felszólította a lengyeleket.
Gersdorf korábban az ellenállás zászlóvivőjévé vált a kormánypárt jogszolgáltatási reformjával szemben, amelyet – miután a bírók kinevezését a parlamenti többség kezébe adná, s ezzel felrúgná a hatalmi ágak szétválasztásának elvét – az EU a jogállamiság megsértésének tart. Miután hivatali idejének közepén, két évvel ezelőtt olyan jogszabályt fogadtak el, amely visszavonulásra kényszerítette volna, a főbíró úgy döntött, hogy továbbra is bejár hivatalába. Az EU is tiltakozott, így végül visszavonták a leváltását.
A hét végén azonban lejár a hatéves mandátuma, és Duda elnök azt nevez ki a helyére, akit akar. Ennek máris óriási jelentősége lesz, hiszen a legfelsőbb bíróság jogosult felülvizsgálni az elnökválasztás jogszerűségét. Félő, hogy ha megfelelő pártkatonát találnak a helyére, akkor a nyilvánvalóan simlis szavazás ellenére nem fognak ellene kifogást emelni.
Gersdorf mostani nyilatkozatában ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: ő már nem lesz ott, hogy befolyásolja a döntést. Utódjának azt üzente: az a kötelessége, hogy megvédje a jogszolgáltatás függetlenségét. Ha ez elvész, akkor Lengyelország tovább halad az autoritárius politikai rendszer felé.
Forrás: napi.hu