Orbán Viktor három fontos misszióra vállalkozott a rendszerváltás óta: 1989-ben kitágította az ellenzéki követelések körét, a 2011-es alapszerződéssel leszámolt a posztkommunizmussal, az idei tusványosi beszédében pedig megfogalmazta Európa új jövőképét – írta a Sieci lengyel konzervatív hetilap.
Grzegorz Górny, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó kommentátora szerint Orbán Viktor a három küldetésből kettőt teljesített, a harmadik program pedig a jövő májusi európai parlamenti választások fő tétje – írja a 888.hu az MTI cikkére hivatkozva.
Orbán az első misszióját Nagy Imre újratemetésén mondott beszédében fogalmazta meg, melyben a kommunista rendszer felszámolását, szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte. A magyarok ezzel többet nyertek, mint amit a lengyel ellenzéknek az 1989-es kerekasztalnál sikerült elérnie: az első szabad magyar választásokat a lengyelnél másfél évvel korábban tartották, a szovjet csapatok pedig már 1991-ben kivonultak, míg Lengyelországban erre csak 1993-ban került sor.
Az alaptörvény elfogadása a posztkommunizmus végét jelentette. A Fidesz 2010 után nemcsak az alaptörvénnyel hajtott végre fordulatot, hanem azzal a politikával is, melynek értelmében az állam védi polgárait, és nem fél szembeszegülni a befolyásos érdekcsoportokkal, a nyugati cégekkel, a bankokkal, a médiával vagy az uniós elittel.”
Ezért a magyar kormányt a nemzetközi színtéren folyamatos támadások érik ugyan, másfelől viszont olyan támogatottságnak örvend, amelyről „nem is álmodhat semmilyen más kormány Európában” – írja.
A harmadik misszióról szólva Górny hangsúlyozza: a magyar miniszterelnök ma úgyszólván az egyetlen európai vezető, aki folyamatosan sürgeti a jelenlegi európai működési modell megváltoztatását és a keresztény gyökerekhez való visszatérést, az EP-választásra pedig úgy tekint, hogy az első lépés lehet Európa civilizációs bomlásának feltartóztatásában.”
Kérdés, hogy Orbán harmadik missziója is sikerrel zárul-e majd – fejezi be cikkét a Sieci kommentátora.