Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.
Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ellenzi ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke. Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása „a németek részéről történő megtévesztés”.
A Der Spiegel „azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt (…), hanem Jourová asszony” – mondta a miniszter. Úgy látta: Von der Leyen fontos német politikusként „nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt”, mivel újabb feltételeket támaszt a több közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek. Ziobro felidézte: 2020 decemberében figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a „cinikus (…) német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére”.
„Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszanak a német Von der Leyennel az élén” – mondta Ziobro. Bejelentette: a Szolidáris Lengyelország azt fogja kérni Morawieckitől, hogy mutasson be egy B tervet a helyreállítási eszközökkel összefüggő helyzet megoldására. Lengyelország az EU szuverén tagjaként jogosult arra, hogy teljesítsék elvárásait már csak azért is, mert az Európai Bizottság „csak közvetítő volt a részben a lengyel adófizetők terhére felvett nagy hitel igénylésében” – hangsúlyozta Ziobro.
A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti.
Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi. Augusztus elején Jaroslaw Kaczynski, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország „maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.
MTI