Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a jogszabályt, amely kiterjeszti a fegyverhasználatot a hadsereg, a rendőrség és a határőrség számára, és mentesíti őket a büntetőjogi felelősség alól, ha éles lőszert alkalmaznak – közölte a hivatal.
Duda szerdán hagyta jóvá a „Katonák és tisztek tevékenységének támogatásáról szóló törvényt”, Lengyelország fegyveres erőinek ünnepén – jelentette be csütörtökön Malgorzata Paprocka, az elnöki hivatal vezetője.
Az új törvény lehetővé teszi a hadsereg számára, hogy békeidőben részt vegyen az országon belüli műveletekben, és meghatározza a lőfegyverek ilyen helyzetekben történő használatának szabályait a katonák számára.
Egyebek mellett olyan módosítást vezetnek be a lengyel büntető törvénykönyvbe, amely kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást, ha a határőrségben szolgáló katona saját vagy más személy életének védelme érdekében használ fegyvert, még akkor is, ha ez a meglévő szabályok megsértésével történik.
Duda szerint a jogszabály „lehetővé teszi a határ és más helyek még jobb, még hatékonyabb védelmét, miközben a lengyel katona biztonságát is növeli”.
Az ország parlamentje, a Szejm július közepén fogadta el a törvényjavaslatot, másfél hónappal azután, hogy egy lengyel katona belehalt sérüléseibe, akit egy migráns szúrt meg miután az a Varsó által a fehérorosz határon emelt kerítésen keresztül lengyel területre lépett. Júniusban három lengyel katonát vettek őrizetbe, mert figyelmeztető lövéseket adtak le a határon. Kettőjüket hatalommal való visszaélés és mások életének veszélyeztetése miatt emeltek vádat.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty levélben szólította fel Varsót a változtatások visszavonására, mondván, hogy „a nemzetközi jog megköveteli az államoktól, hogy amennyire csak lehetséges, csökkentsék az erőszak alkalmazásának káros következményeit”. O’Flaherty figyelmeztetett, hogy a törvény ahhoz vezethet, hogy az aránytalan erőszak alkalmazása és a visszaélések nem kerülnek megfelelően kivizsgálásra.
Anna Maria Zukowska, A baloldal parlamenti frakcióvezetője is a jogszabály bírálói között szerepel, aki a Szejmben kijelentette, hogy a jogszabály sérti az alkotmányt. Lengyelország alaptörvénye szerint az emberi élet védelme az elsődleges, nem pedig a határ – érvelt.
A lengyel-fehérorosz határon 2021 óta folyamatos a migránsok beáramlása. Varsó azzal vádolja Minszket, hogy szándékosan szervezetten küldi az Afrikából és a Közel-Keletről érkező menedékkérőket, és Lengyelország felé, amit „hibrid akcióknak” minősít, amelyek célja Lengyelország és más EU-tagállamok destabilizálása. A minszki hatóságok tagadták ezeket az állításokat.
Eközben Magyarország déli határát továbbra is erőszakos migránshordák ostromolják. A schengeni megállapodás értelmében hazánk védi a délről betörő migránsoktól az Európai Uniót, és természetesen Magyarországot is, aminek fejében Brüsszel többszáz millió eurós pénzbüntetést léptetett életbe hazánkkal szemben, amelyet azzal is megfejelt, hogy mindaddig még plusz napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie Magyarországnak, amíg hazánk nem fogadja be és nem látja el az ország és így az Európai Unió területére erőszakosan betörni akaró idegeneket, akiknek személyazonosságukat sem lehet hitelt érdemlően ellenőrizni.
Magyarországot tehát azért bünteti az EU, mert betartja annak jogszabályait. Eközben Lengyelországban mostantól akár agyon is lőhetik a Lengyelországba illegális belépőket.
NIF