Varsó kilátásba helyezte, hogy csak kemény feltételekkel hajlandó támogatni Berlin ENSZ BT tagságát
Arkadiusz Mularczyk külügyminiszter-helyettes szerint Lengyelország „nehezen” tudná támogatni Németországot, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává jelölnék. A diplomata kifejtette, hogy Varsó jóvátételt vár el Berlintől a második világháborúban a nácik által Lengyelországnak okozott károkért.
A Newsweek csütörtökön megjelent tanulmányában Mularczyk úgy fogalmazott, hogy a kérdés még mindig megosztja a lengyeleket és a németeket, miközben a felelősség egyértelműen Berlinre hárul. A cikk szerint Lengyelország 1939 és 1945 közötti náci megszállása 5,2 millió emberéletet követelt, és további milliókat kényszerítettek rabszolgasorba. A második világháború végére a lengyel népesség mintegy 30 százalékkal volt kevesebb, mint a háború kezdetén – írta Mularczyk. Az ország gazdaságának több mint három évtizedbe telt, mire visszaállt a háború előtti szintre – tette hozzá.
„Annak ellenére, hogy a háború alatt Lengyelország szenvedte el a legnagyobb emberi és anyagi veszteségeket az európai országok közül, nem kapott jóvátételt” – panaszolta a diplomata, megjegyezve, hogy Berlin az 1945-ös potsdami konferencia után „az összes többi második világháborús áldozatállamnak” jóvátételt nyújtott.
Mularczyk úgy érvelt, hogy „erkölcsileg megkérdőjelezhető és nyilvánvaló ellentmondás lenne, ha Németország a béke garantálójának szerepét játszaná, miközben elkerüli a felelősséget a második világháborús bűneiért”.
A lengyel külügyminiszter-helyettes optimizmusának adott hangot, hogy a két ország végül rendezni fogja ezt a kérdést. Mivel azonban Berlin egyelőre még az ilyen tárgyalások megkezdését is elutasítja, „abszurd lenne a jelölése az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagsági helyére” – zárta Mularczyk.
Júniusban a Washington Post névtelen forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok fontolgatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának bővítésére vonatkozó javaslatot. Ez feltehetően olyan nemzetek bevonását jelentené állandó tagként, mint Németország, Japán és India.
Lengyelország tavaly ősz óta sürgette Németországot a második világháborúval kapcsolatos károk rendezésére, amikor a lengyel parlament megszavazta, hogy 6,2 trillió zloty (1,36 trillió dollár) kártérítést követel szomszédjától. Idén májusban Mularczyk bírálta Németországot, amiért szerinte „gyáva” módon nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a kérdésről.
Berlin a maga részéről ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdést akkor oldották meg, amikor Varsó 1953-ban egy Kelet-Németországgal kötött megállapodás keretében lemondott a restitúcióhoz való jogáról, a végleges rendezést pedig a német újraegyesítésről szóló 1990-es szerződés hozta meg.