Lesz oltás, csak van egy kis gond
Az első oltások, amelyek elkészülnek a koronavírus ellen, korlátozott hatásúak lesznek, ami szakemberek szerint több mint a semmi, de nagy hiba lenne, ha az emberek úgy gondolnák, hogy aki megkapta az oltást, annak – és a környezetének – már nem kell tartania semmitől.
A világ országai kétségbeesett erőfeszítésekkel próbálják elkerülni, hogy a koronavírus-járvány az eddigieknél is nagyobb kárt okozzon, ami arra sarkallhatja a kormányokat, hogy olyan vakcinák kifejlesztését is támogassák, amelyek nem nyújtanak teljes védelmet a fertőzés ellen, csak a legsúlyosabb következményeket hárítják el – írja a Fortune. Bár a legfőbb cél az, hogy teljesen megállítsák a vírus terjedését és megelőzzék, hogy betegséget okozzon, az első oltások várhatóan nem tudják majd ezt teljesíteni – mondja Robin Shattock, az Imperial College London professzora, az egyik vakcinafejlesztés vezetője.
Megvéd-e az oltás a fertőzéstől? Megvéd-e a betegségtől? Megvéd-e a súlyos megbetegedéstől?
Ezeket a kérdéseket kell feltenni a szakértő szerint, és úgy véli, hogy már egy olyan vakcina is nagyon jól jönne, amely legalább a súlyos, életveszélyes megbetegedést megakadályozza. A vírus elleni harcban az alig ismert, kis cégektől – mint amilyen a kínai CanSino Biologics Inc. -, a legnagyobbakig – például az amerikai Pfizer Inc.-ig és az angol-svéd AstraZeneca Plc-ig – rengetegen vesznek részt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 130 vakcinakutatás folyik a világon.
A kutatások egy része már az emberi tesztelés szakaszában van – ezek lehetnek azok a szerek, amelyek a betegség ellen nyújthatnak védelmet, de a fertőzés ellen nem. És itt kezdődnek a bonyodalmak. Miközben ezek az oltások megóvhatják sokak életét, elbizakodottá tehetik az embereket és a kormányokat – hívja fel a figyelmet Michael Kinch, vakcinafejlesztési szakértő. Olyan helyzet alakulhat ki, hogy nem lesznek tisztában azzal, hogy továbbra is megfertőződhetnek és megfertőzhetnek másokat. A koronavírus egyik jellemzője, hogy tünetek nélkül terjedhet emberről emberre, és ha egy olyan szer jelenik, meg, amely megelőzi a tüneteket, akkor még gyorsabban terjedhet a kórokozó.
A vakcináknak két jellemző típusa van. Általában legyengített vírust használnak, ami ellenanyag termelésére készteti a szervezetet. Ilyen típusú oltást fejleszt például a kínai Sinovac Biotech, amely majmokon jó kísérleti eredmények hozott. Az Oxfordi Egyetemen és még számos helyen új módszerrel kísérleteznek: a koronavírus génjeit egy ártalmatlan vírusban viszik be a szervezetbe, ami szintén védekezésre készteti az immunrendszert.
A vakcina akkor is sikernek lesz tekinthető, ha elhárítja a fertőzést és akkor is, ha a legkomolyabb tüneteket szüntetni meg – mondta egy interjúban Pascal Sriot, az AstraZeneca vezérigazgatója. Ez az a cég, amely az Oxfordi Egyetemen kifejlesztett oltás több 100 milliós értékesítésére szerződést kötött az EU-val. Ez a vakcina átment egy független tudományos bizottság engedélyezésén, és most arra várnak, hogy kiderüljön a hatékonysága. Az amerikai járványügyi hivatal (NIAID) a Moderna Inc. biotechnológiai céggel állt össze. E szervezet is a komoly megbetegedést akarja elkerülni az első oltással, fertőzés megelőzése távolabbi cél.
Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) olyan oltás engedélyezését mérlegeli, amely nyíltan csak a betegség – tehát nem a fertőzés – megelőzését szolgálná. Ez nem lenne példa nélküli. Vannak olyan engedéllyel rendelkező vakcinák, például a szamárköhögés ellen, amelyekről tudott, hogy nem védenek meg a fertőzés ellen, ám bizonyított, hogy megelőzik a megbetegedést. Ezért szakértők úgy vélik, nem rossz ötlet tökéletlen oltásokat engedélyezni. Végül is – ahogy Kinch fogalmaz – nem létezik tökéletes vakcina.
Forrás: napi.hu
