Leszögezte a katonai szakértő: ez lesz az orosz-ukrán háború vége
Belátható távolságba került a háború vége, az egyezkedés már megkezdődött.
Demkó Attila katonai és biztonságpolitikai szakértő egy hosszabb Facebook-bejegyzésben válaszolt egy kommentre, ahol kifejtette véleményét a háború végéről, a béketárgyalások aktuális helyzetéről, és Európa helyzetéről.
„Lehet, hogy kellemetlen, de a tárgyalások az oroszokkal már elkezdődtek, sőt, ennek kommunikációs előkészítése is zajlik”
– utalt például Sikorski, Johnson, Petr Pavel és mások nyilatkozataira, valamint a Politico egyik cikkére, amely szerinte „szinte szó szerint leírja a nyugati buborék létezését”.
Demkó szerint katonai úton nem lehet megnyerni a háborút, és a kérdés inkább az, mennyit nyer Oroszország. „Nagy nyugati beavatkozás teljesen kizárt, a NATO nem fog közvetlenül beavatkozni. Oroszország sem törekszik Kelet-Európa elfoglalására, hiszen Ukrajna megtartása is nehézséget okoz. Ha sikerül megszerezni a Donbaszt, esetleg még Zaporizsjét vagy Herszont, már elégedettek lesznek – Harkiv és Odessza pedig elérhetetlen cél számukra.” Szerinte Oroszország képes lehet egy taktikai győzelemre, de egy stratégiai győzelemre nem, mivel az ukrán nacionalizmus erős ellenállást jelentene.
„Nyugat-Ukrajna megszállása pokoli lenne az oroszoknak, ezt ők is jól tudják.”
Emellett Demkó úgy véli, nincs esélye egy NATO elleni támadásnak. „Az igazi tét nem Oroszország, Ukrajna csupán mellékhadszíntér – a nagy kérdés Kína és az USA viszonya. A világ hatalmi pozícióinak újraelosztására van szükség Washington és Peking között.”
Végül hozzátette, hogy történelmileg már volt rá példa, hogy egy szuperhatalom háború nélkül emelkedett a másik fölé, mint ahogy az USA átvette a vezetést a britektől, és a Szovjetunió is visszavonult. „Az USA dominanciája már véget ért, egy többpólusú világban élünk, a kérdés, hogy ennek következményeit elismerjük-e.”
Európáról szólva Demkó megjegyezte:
„Az elmúlt 2,5 évben szinte semmi sem történt a fegyvergyártás felpörgetése terén. Az USA is lemaradásban van Kínához képest, amire egyre több elemzés mutat rá, például a Foreign Affairs lapban.”
Forrás: Mandiner
