Komoly meglepetést okozott az Egyesült Államok azzal, hogy a múlt hét folyamán bejelentette, a már megszokottnak számító lőszercsomagon kívül újabb sztárfegyvereket, Bradley lövészpáncélosokat, és Paladin önjáró lövegeket is küld Ukrajnának, majd ezt az egyébként is jelentős bejelentést sikerült megtoldaniuk azzal, hogy gondolkoznak a szintén modernnek számító Stryker páncélozott szállító harcjárművek Ukrajnába küldésén. De mit is tudnak ezek a fegyverek, és milyen teljesítményre számítunk tőlük
Kezes kis konzervnyitó – A Bradley lövészpáncélos
Az amerikai Bradley lövészpáncélos (hivatalos megnevezése BFV – Bradley Fighting Vehicle) első ránézésre nem tűnik túl félelmetesnek, az alig három méter magas és 6,5 méter hosszú jármű össztömege nem éri el a harminc tonnát, így jobban hasonlít a második világháború korai könnyűtankjaira, mint egy modern harcjárműre, pedig az apró páncélos számos meglepetést tartogat a kasznija alatt.
A Bradley-k meglehetősen hosszú fejlesztés eredményeként jelentek meg a harctereken: a jármű első prototípusait a ’60-as évek végén tesztelték Vietnamban, a végleges alapváltozat 1981-ben állt szolgálatba, legendás státuszát pedig az öbölháború során érte el.
A Bradley koncepció eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a hidegháború során valós kockázatnak értékelt vegyi- és biológiai fegyverek által érintett területekre be tudjanak küldeni egy olyan járművet, amely megvédi a személyzetet a kemikáliáktól, valamint deszantterében katonákat is képes szállítani.
Bár a modern Bradley M2-es és M3-as variánsok korlátozott mértékben továbbra is védettek a vegyifegyverekkel szemben, a jármű elsődleges feladata nem a vegyvédelmi alakulatok szállítása, hanem a gyalogság tűztámogatása. Egy M2-es Bradley variáns az elsöprő tűzerő mellett hat katona, és a katonák felszerelésének szállítására is alkalmas, maga a platform mégis inkább mozgó bunkerként, mint egyszerű szállítójárműként írható le.
A BFV M2-es és M3-as fegyverzete egy 25 mm-es Bushmaster gépágyúból, egy M240C 7,62mm-es géppuskából, valamint variánstól függően egy vagy két BGM-71 TOW tankelhárító rakétából áll.
Paplovagok a frontvonalon – Az M109A6 Paladin önjáró löveg
Bár az M109-es szériára gyakran aggatják rá egységesen a „Paladin” becenevet, a gyakorlatban ez csak a 90-es években hadrendbe állított A6-os, és a 2015-ben rendszeresített A7-es variánsok megjelölése.
Ukrajna minden bizonnyal a valamivel korábbi, ’90-es évek közepén hadrendbe állított A6-os típusból fog 18 darabot kapni, a fegyver képességei azonban így sem lebecsülendőek
A Paladinok a legtöbb modern, nyugati önjáró löveghez hasonlóan kifejezetten azzal a célzattal kerültek kifejlesztésre, hogy a vontatott lövegekhez képest elképesztő sebességgel harckész állapotba hozhatóak legyenek
Kétes hírű páncélos – A Stryker páncélozott szállító harcjármű
Ukrajna régóta kéri a nyugati hatalmakat arra, hogy a gyalogság nehéz terepen történő szállítása érdekében küldjenek páncélozott szállító harcjárműveket az országba, az amerikai-kanadai fejlesztésből született Stryker pedig egy minden szempontból modernnek számító jármű, azonban a szolgálatban töltött közel húsz év alatt kapott már hideget meleget.
A Strykerek legtöbb problémáját az évek során az egyesült államok orvosolta: kaptak légkondicionálást, valamint extra kerámiapáncélzatot, mely jelentősen növelte a legénység, valamint az utasok túlélési esélyeit, mindazonáltal a megnövekedett súly miatt a járművek a műutakat gyorsan tönkre teszik, kerekes kialakításuk miatt pedig terepjáró képességük is elmarad mind a Bradley lövészpáncélosok, mind az egyébként meglehetősen elavult M113-as pszh-k mögött.
portfolio