Litvánia be fogja tartani az Európai Bizottság (EB) iránymutatását és át fogja engedni területén az uniós szankciós listára került árukat Kalinyingrádba, amennyiben nem katonai célt szolgálnak.
A Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávéba nagyrészt Litvánia területén keresztül jutnak el Oroszországból az áruk Fehéroroszországon keresztül közúton és vasúton. A teherforgalom azonban megszakadt miután a litván vezetés életbe léptette június 17-én a vonatkozó uniós szankciókat.
Az EB iránymutatása megerősítette, hogy a szankciókkal sújtott áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.
A tagállamoknak viszont ellenőrizniük kell, hogy a szállított áruk mennyisége az elmúlt 3 év átlagán belül marad-e azért, hogy megbizonyosodjanak, hogy a szállítás valóban az alapvető áruk iránti tényleges keresletet tükrözi a rendeltetési helyen, illetve azért, hogy az esetlegesen szokatlan szállítások nem a szankciók kijátszásra irányulnak-e.
A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le.
A terület anyaországi ellátását a tengeri út mellett szárazföldi összeköttetés is segíti, illetve segítette eddig: a litván-lengyel határ közelében az ún. „Suwalki folyosó”, amit úgy képzeljünk el, mint a most zajló háború idején a Barátság-kőolajvezetéket, mely háború ide vagy oda, de valamelyest működik. Az orosz-ukrán háborúban azonban a lengyelekhez hasonlóan intranzigens ukránbarát alapállást elfoglaló litván kormány és társadalom azonban legalábbis részleges korlátozásokat vezetett be ezen a folyosón.
Amerikai hírszerzési és katonai elemzők szerint, ha lesz NATO-orosz összecsapás, „különleges katonai művelet” (háború), az északon lesz – nem véletlenül lép be most az eddigi „öröksemleges” Finnország és Svédország a NATO-ba –, jóesellyel a litvánok által bevezetni szándékozott, a Suwalki-folyosó esetleges teljes lezárása miatt. És talán nem független ettől, hogy a NATO készenléti erejének létszámát 40,000-ről 300,000 főre emelte – egy ideje már Magyarországon sem csak a Dunántúlon állomásoznak NATO-csapatok, bármennyire szputnyiktévések is a magyar hivatalos propaganda híradásai. A nemzetközi sajtó most Kalveliai-nál, a litván-belorusz Záhony/Csopnál és Kybartainál, a kicsit odébb lévő rendezőpályaudvarnál áhítja a híreket.
A keményvonalas, amerikai-brit-lengyel álláspont szerint nem haladhatnak át orosz bizonyos szállítmányok EU/NATO területén; a puhavonalas francia-német-olasz álláspont szerint viszont a Suwalki-folyosó az orosz-orosz tranzit zárt útvonala, a szankcióknak ehhez nem lehet közük. Ingrida Šimonytė litván miniszterelnökasszony kormánya az első opció mentén izmozik, a putyinpincsi magyar kormány meg nyilván az utóbbival alkot zárt formációt.
Litvánia intranzigensen oroszfélő álláspontja nem mai keletű, Rettegett Iván óta rettegik a nagy szomszédot, frontvonalon laknak, a honvédelmi mínuszos hírek rajongóinak nem újdonság, hogy időről-időre, NATO-keretben magyar Gripenek is részt vesznek a Baltic Air Patrol-nak nevezett kezdeményezésben a három balti ország légterében, amit a kis országok maguk nem tudnának megtenni.