Litvánia 15,5 millió euró értékben küld páncélozott járműveket az orosz haderőkkel küzdő Ukrajnának – közölte a litván nemzetvédelmi minisztérium.
Az északkelet-európai ország – amely egyben EU- és NATO-tag is – húsz M113 típusú páncélozott szállító járművet, tíz katonai teherautót és további tíz aknamentesítő járművet küld Kijevnek.
„A tőlünk és a szövetségesektől származó segítség jelenti az ukrán győzelem döntő tényezőjét”– fűzte hozzá a bejelentéshez Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter.
Az ukrán-orosz konfliktus február végi kezdete óta Vilnius mintegy 100 millió euró értékű fegyverzetet adományozott Kijevnek: az eddig Ukrajna részére bocsátott fegyverek között légvédelmi rakéták, páncéltörő és légvédelmi fegyverek, valamint aknamentesítő eszközök is szerepelnek.
Oroszország ukrajnai háborúja „hosszú távú negatív hatással” lesz a regionális biztonságra a Balti-tenger térségében – közölték szerdán a Balti-tenger partján fekvő országok külügyminiszterei, akik kilenc év után találkoztak először, immár Oroszország nélkül.
A regionális együttműködés egyik fórumának számító Balti-tengeri Tanács miniszteri találkozóit felfüggesztették, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai szakadárokat.
A hosszú szünet után tíz ország – Németország, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland, Lengyelország, Észtország, Litvánia és Lettország – külügyminisztere találkozott kedden és szerdán a norvégiai Kristiansandban. Az eseményen Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is jelen volt.
Oroszország nem vett részt a megbeszéléseken: miután március 3-án felfüggesztették tagságát a Tanácsban, május 17-én kilépett a szervezetből.
Közös nyilatkozatukban a résztvevők azt írták: „az orosz agresszió teljes mértékben összeegyeztethetetlen a balti-tengeri térség nemzetközi kapcsolatait irányító együttműködési modellel, hosszú távú negatív hatással van a térség biztonságára, és ellentétes a szabályokon alapuló nemzetközi renddel”.
Jelezték: az Oroszországhoz, illetve a Tanács munkájában korábban megfigyelőként tevékenykedő Fehéroroszországhoz fűződő viszony mindaddig nem állítható helyre, amíg újra lehetővé nem válik az együttműködés a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartása mellett.
A szervezet egyúttal támogatásáról biztosította Ukrajnát, és aláhúzta: kész a szoros partnerségre az együttműködés és az ország újjáépítése érdekében. A külügyminiszterek a közleményben megjegyezték: „a háborúért minden felelősség Oroszországot, és bűntársát, Fehéroroszországot terheli”.
A változó biztonsági helyzetre hivatkozva Finnország és Svédország nemrég hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. A Tanácsból csak ők nem tagjai még az észak-atlanti katonai szövetségnek.
A Baltikum az elmúlt hetekben intenzív katonai tevékenység színtere volt. Májusban Lengyelországban, Észtországban és Dániában is nagyszabású hadgyakorlatokat tartottak.
forrás: MTI