Ma parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.
A pártok versenyét a konzervatív CDU/CSU-szövetség vezeti, amelynek kancellárjelöltje, Friedrich Merz nagy eséllyel Németország következő kancellárja lesz. Merz már 1989-ben pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) EP-képviselője lett, majd a Bundestagba igazolt át, ahol 2000-ben a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) közös frakció vezetőjévé választották. 2002-ben, a konzervatív szövetség választási bukását követően Angela Merkel vette át a frakció vezetését, Merz pedig egyre inkább kiszorult mellőle. 2009-ben távozott a politikai életből, és sikeres üzleti karrier futott be, majd 2018-ban tért vissza a politikába, nem sokkal azután, hogy Merkel bejelentette visszavonulását.
Merz sikertelenül próbált a CDU kancellárjelöltje lenni 2021-ben, de miután a végül megválasztott jelölt, Armin Laschet csúfos vereséget szenvedett a Bundestag-választásokon, a CDU/CSU történetének legrosszabb eredményét hozva, Merz előtt megnyílt az út, hogy pártja élére kerüljön. 2022 elején a CDU elnökévé, illetve a konzervatív szövetség frakcióvezetőjévé választották, ezzel ő vált az ellenzék vezetőjévé. A mélypontról sikeresen hozta vissza pártját, és tartósan a legnépszerűbb erővé tette, ugyanakkor ha a CDU/CSU 30 százalék körüli eredményt hoz, ahogy mérik nekik, az rosszabb lesz Angela Merkel leggyengébb, 2017-es 32,9 százalékos eredményénél is.
Bár csak harmadiknak mérik a közvélemény-kutatásokban, másodikként említjük meg a szociáldemokrata SPD-t, Németország legrégibb, elődszervezeteivel együtt 1863 óta működő pártját, amely a Német Szövetségi Köztársaság történetében a CDU/CSU mellett a másik nagy erő volt, a CDU mellett pedig eddig csak ő adott kancellárokat Németországnak. A két párt múltbeli fölényére jellemző, hogy az 1960-as, 1970-es években együtt a szavazatok 80-90 százalékát is megszerezték. Ezek az idők már messze vannak: a 30 százalékos CDU/CSU mellett az SPD-t most 15-16 százalékra mérik.
Kancellárjelöltjük Olaf Scholz, a jelenlegi kancellár, akit kiszivárgott hírek szerint többen és többször is lecseréltek volna Boris Pistorius védelmi miniszterre, a jelenleg legnépszerűbb német politikusra. A mostani választás után a párt Scholz-korszaka valószínűleg véget ér, de nagy eséllyel ők lesznek a CDU/CSU (egyik) koalíciós partnerei, így kisebb félként a kormányrúdnál maradhatnak.
A 2013-ban alapított szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) már hónapok óta tartósan a második legnagyobb erő. A pártot a többi párt karanténban tartja – vagy ahogy a német politikában mondják, tűzfalat (Brandmauer) emeltek elé –, e tűzfalon azonban repedések keletkeztek, mikor január végén csak az ő szavazataikkal ment át Merz egyik határozata javaslata a Bundestagban. Ennek ellenére szinte esélytelen, hogy a CDU/CSU koalícióra lépjen velük, már csak azért is, mert a CDU-ban ezt külön határozat tiltja. Bár a párt és kancellárjelöltje, Alice Weidel a kampányban híres támogatót kapott a világ leggazdagabb embere, Elon Musk személyében, népszerűségük nem nagyon mozdult el, így továbbra is 20-22 százalékos eredményre számíthatnak.
A Zöldek a 2021 óta tartó kormányzás során végig kitartottak az SPD mellett, és megvan az esélye, hogy újra kormányra kerüljenek, vagy a CDU/CSU kisebbik partnereként, vagy – ha nem lesz elég két párt a többséghez – a CDU/CSU és az SPD mellett harmadikként. Most azonban a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ellenzékben folytatják. A pártnak nem kedvezett az, hogy a zöld témák népszerűtlenebbekké váltak, amiről részben ők is tehetnek, mert a társadalom nagy része számára túl drasztikusan követelték a zöld átállást, például az összes atomreaktor leállítását vagy az elektromos autózásra való áttérést.
Mostanában egyre többen gondolják azt, hogy az évek óta szenvedő német gazdaságnak és különösen autóiparnak nem tesz jót, ha túl gyorsan erőltetik a zöld átmenetet. Az energiamix erőteljesen a megújulók felé tolódásának például negatív következménye, hogy borús, szélcsendes időben rekordokat dönt az áramár, ahogy ettől Németország ezen a télen többször is szenvedett. Az, hogy a klímaszorongásnál erőteljesebbé vált a megélhetés nehézségeitől való szorongás, nem tett jót Európa legsikeresebb zöldpártja népszerűségének, és ez hosszabb távon is kihívások elé állíthatja őket. A pártot most 13 százalékra mérik.
A 2025-ös Bundestag-választás meglepetéspártjának most a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) tűnik, amely 4 éve épp csak bejutott a parlamentbe, a tavalyi EP-választásokon 2,7 százalékot szerzett, de most már 6-8 százalékra mérik, így jó esélye van, hogy átlépje az 5 százalékos küszöböt. Az NDK állampártjának utódpártjából alakult párt országos kormányzati pozícióban még sohasem volt, de tartományi miniszterelnököt már adtak Türingiában. A Die Linke továbbra is elsősorban a keletnémet területeken erős, de országosan is egyre népszerűbb, amit nagyban köszönhet Heidi Reichinneknek, a párt társlistavezetőjének, aki gyújtó hangvételű parlamenti beszédeivel hívta fel magára a figyelmet, és rengetegen követik a különböző közösségi felületeken. A pártról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
A Die Linkéből kivált Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) ellentétes utat járt be az alapítása óta eltelt alig több mint egy évben: üstökösként ívelt fel a párt pályája, a júniusi EP-választáson 6,2 százalékot szereztek, majd szeptemberben három keletnémet tartományban is a harmadik helyen végeztek, kettőben kormányra is kerültek. Az utóbbi hónapokban azonban hullámvölgybe jutottak, és most már az a kérdés, bejutnak-e a Bundestagba, a kutatások ugyanis 4-5 százalékra mérik őket. A Die Linke egykor legnépszerűbb politikusa, Sahra Wagenknecht radikális baloldali társadalompolitikát ötvöz bevándorlásellenességgel, oroszbarátsággal és Ukrajna támogatásának bírálatával. Az utóbbi hetekben nemcsak a szavazók, párttagok is elkezdték elhagyni a BSW-t, úgyhogy előfordulhat, hogy a gyors siker után végül gyors bukás lesz a párt része.
A liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) lehet a választás legnagyobb vesztese: mivel a legtöbb felmérés 4 százalékra méri, így könnyen lehet, hogy kiesik a Bundestagból. Az FDP volt hagyományosan a két nagy mellett a harmadik erő, a mérleg nyelve, a CDU/CSU-val és az SPD-vel is kormányzott már együtt, tavaly novemberig pedig az SPD-vel és a Zöldekkel, amíg nem borította a kormánykoalíciót. A liberális párt folyamatosan a kormányzás kerékkötőjének számított, jobboldali liberális, piacpárti gazdaságpolitikája ugyanis nehezen volt összeegyeztethető baloldali partnereinek programjával. Az FDP 2013-ban egyszer már kiesett a Bundestagból, de több mint 10 százalékos eredménnyel tért vissza 2017-ben, úgyhogy nem feltétlenül kell elkeseredniük, ha nem érik el az 5 százalékot.
Mi a választás tétje?
Mivel nem valószínű, hogy ne a CDU/CSU végezzen az első helyen,
a kérdés az, hogyan végez a többi párt, milyen többség tud létrejönni a Bundestagban.
Mint említettük, potenciális koalíciós partnerekként az SPD és a Zöldek jöhet szóba. A CDU/CSU és az SPD úgynevezett nagykoalíciója (Große Koalition – GroKo) már kipróbált konstrukció, és ez is tűnik a legvalószínűbbnek. Amennyiben kettejüknek nem lenne meg a többség, úgy a Zöldek jöhet szóba harmadik partnerként, ez esetben a pártok színei alapján „Kenya-koalíció” jönne létre (a kenyai zászló fekete, vörös, zöld). Ha bejutna az FDP is (a színe sárga), akkor a CDU/CSU és az SPD mellett egy „Németország-koalíció” jönne létre (a német zászló színei után); ha a konzervatívok a zöldekkel és a liberálisokkal társulnának, az „Jamaika-koalíció” lenne (a jamaikai zászló színeinek megfelelően). De mivel az FDP most kiesésre áll, így egy nagykoalíció vagy egy „Kenya-koalíció” a legvalószínűbb.
Talán a legfontosabb kérdés, hogy hány kispárt jut be a parlamentbe.
A 630 képviselői helyet a pártok tartományi listáinak összesített eredménye alapján osztják ki. Ha egy párt nem éri el az 5 százalékos küszöböt, mandátumait szétosztják a többi párt között: minél kevesebb kispárt jut tehát be, annál több mandátuma marad a nagypártoknak, és annál könnyebb lesz összekovácsolni egy koalíciót. A CDU/CSU-ban most bizonyára annak drukkolnak, hogy se a BSW, se az FDP ne jusson be, utóbbi szavazóira Merz nyíltan is kivetette hálóját, mondván, az FDP-re kiadott szavazat elveszett szavazat. A YouGov által végzett mandátumbecslés szerint a CDU/CSU-nak és az SPD-nek együtt 335 mandátuma lehet a Bundestagban, ami már megbízható többséget jelent.
Elvileg egy párt bekerülhet úgy is, hogy a 299 egyéni körzetből háromban első helyet szerez. A kispártok közül erre most csak a Die Linkének van esélye – négy éve így sikerült bejutniuk a Bundestagba. Most azonban a párt várhatóan megugorja az 5 százalékos küszöböt, a BSW és az FDP azonban valószínűleg nem szerez választókörzeti első helyet. (Az egyéni mandátumokra leadott szavazat alapvetően nem szól bele abba, hány mandátumot kap egy adott párt.)
Az urnák vasárnap 18 órakor zárnak, ezt követően nyilvánosságra hozzák az exit pollokat. Első, már közelítőleges eredmények késő este lehetnek, majdnem végleges eredmény pedig hétfő hajnalra
Portfolio.hu