Mindenki nagy meglepetésére elbukhat a szocializmus kiépítése Spanyolországban. Jó komcsikhoz híven egymást szúrják hátba a szocialisták és a szélsőbaloldaliak, ezzel veszélyeztetve Pedro Sánchez, a szocialista munkáspárt vezetőjének újabb miniszterelnöki ambícióit.
Szerdán nem kapta meg az újraválasztásához szükséges támogatást a spanyol parlament alsóházában Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára a szavazás első fordulójában kedden. A jelöltnek a 350 fős alsóház abszolút többségére, 176 képviselő támogató szavazatára lett volna szüksége, hogy most kormányfő lehessen.
Pedro Sánchezt saját pártjának 123, valamint a Kantábriai Regonális Pártnak (PRC) egy képviselője támogatta igen szavazattal. Ellene 170-en voksoltak, mások mellett a két legnagyobb ellenzéki erő, a konzervatív Néppárt (PP), a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális centrumpárt tagjai.
A voksolásnál 52-en tartózkodtak, köztük az Unidas Podemos radikális baloldali pártszövetség képviselői, hangsúlyozva, hogy ez egy gesztus az eddig eredménytelen kormányalakítási tárgyalások megkönnyítése érdekében. Utóbbi parlamenti erő ugyanis támogatását egy közös kormánykoalíció létrehozásához köti, míg a szocialisták külső támogatóként kérik az együttműködésüket.
Pablo Iglesias, a szélsőbalos Unidas Podemo pártszövetség vezetője a szavazást megelőző kétnapos parlamenti vita során bírálta a PSOE-t, és Pedro Sánchezt, amiért nem törekszik megegyezésre a kormányalakítás érdekében. „Ha a szavazók azt akarták volna, hogy az ön pártja egyedül kormányozzon, akkor abszolút többséget adtak volna neki” – jelentette ki az április választásra utalva, hozzátéve, hogy nem érik be „csupán dísznek” számító kormányzati pozícióval sem.
A miniszterelnök-választás második fordulóját csütörtökön tartják, ekkor már a voksolásban résztvevők egyszerű többségének támogatása elegendő a győzelemhez. Pedro Sánchez azonban egyelőre nem rendelkezik ezekkel a szavazatokkal.
A PSOE és az Unidas Podemos megállapodásához köti jelenlegi álláspontjának megváltoztatását több párt is. Ebben az esetben ugyanis igen szavazat lehet a Baszk Nacionalista Párt (PNV) képviselőcsoportjának tartózkodó voksaiból. A Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) szeparatista párt elutasítását válthatja tartózkodásra. Mindez Sánchez számára pedig miniszterelnöki posztot eredményezhet.
Négy év alatt ez lenne a negyedik parlamenti választás Spanyolországban. A jobbközép Néppárt elmacskásodása után Sáncheznek és a munkáspártnak ingyen hullott az ölébe a kormányzás, és bár április 28-án győzelmet tudtak aratni, három hónappal a választások után máris repedezik a plafon a szocik felett. A kérdés már csak az, hogy ha plafon egyszer leszakad, akkor csak a munkáspártot, vagy egész Spanyolországot temeti majd maga alá? Másképpen feltéve a kérdést: vajon meddig bírja még a dél-európai ország a konstans politikai válságot, amit leginkább a baloldali pártok generáltak?
Forrás: El País, MTI