Emmanual Macron kivont karddal vágtatna a világ leggazdagabb országainak (G7) élén a multilaterális világrend helyreállításáért folytatott csatában, egyszerre akar kézzel fogható eredményeket a járvány leküzdésében a világ szegényebb részén is, újabb konkrét vállalásokat a klímaváltozás megelőzésében és a közösségi médiában globálissá terebélyesedő gyűlölet visszaszorításában.
Emmanuel Macron francia államfő szerint semmi sem bizonyítja jobban, hogy szükség van a multilaterális világrend helyreállítására, mint az, hogy enélkül nem lehet gyorsan és hatékonyan ellátni a világ lakosságát a koronavírus elleni oltásokkal. A világ nemzeteinek sokoldalú együttműködését az veszélyezteti, hogy a legerősebb országok, amelyek a legtöbbet tehetnek a világ nagy gondjainak multilaterális, közös megoldásáért, késlekednek és gyenge hatékonysággal cselekednek. Macron a Financial Timesnak adott interjújában fejtette ki véleményét, amely szöges ellentéte a nacionalista, populista vezetőkének, akik a nemzetek kétoldalú kapcsolataitól várják a világ jobbá tételét.
Az előbbinek az a kockázata, hogy kizárólag az erősebb országok akarata érvényesül a világon, az utóbbinak az, hogy kialakul a mindenki harca mindenki ellen, amelyben minden ország vezetése igyekszik halászni a zavarosban. Macron a multilaterális megoldás jó oldalát hangsúlyozza, azt várja, hogy a világ legerősebb országai működjenek együtt a szegényebb afrikai országok ellátásában nyugati koronavírus-vakcinákkal, élesszék fel az ENSZ és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megcsontosodott működését, szabják újra a G7 kapcsolatát Kínával és Oroszországgal, pörgessék fel a klímaváltozás elleni harcot újabb, konkrét vállalásokkal és szorítsák vissza a „gyűlölet globalizálódását”, azaz a közösségi médiában terjedő, egymásra rálicitáló gyűlöletbeszédet.
A WTO esetén például jónak látná, ha az a 21. századhoz igazodó kereskedelmi világszervezet lenne, amely figyelembe vesz szociális és környezetvédelmi szempontokat is a gazdasági érdekek egyeztetése mellett, és gyorsan oldja meg a vitákat, nem évtizedek alatt, ahogy most teszi. Macron szerint elképzelhető, hogy Kínával is a WTO keretében lehetne rendezni a kereskedelmi vitákat. Ami az ENSZ Biztonsági Tanácsát illeti, a francia államfő az USA és Kína közti feszültség enyhítésének eszközét látja a testületben, persze, ha a pekingi vezetés is így akarná.
Macron szerint a 21. század új technológiai platformjai a történelemben először létrehozták azt a közösségi teret, agorát, amelyen mindenki szabályok nélkül terjesztheti a politikai, közéleti nézeteit. A technológiák függetlensége a hatalomtól párosul az érzelmek burjánzásával, ami megváltoztatja az emberek viselkedését. Ezt antropológiai mélységű változásnak tartja. A technológiai óriáscégek tevékenységének szabályozását versenyhatósági és adózási eszközökkel nem az innovációt büntető eszközként kellene kezelni, hanem olyan módszerként, amivel az ágazat régi és új vállalatait azonos versenyhelyzetbe lehet hozni.
A francia államfő kiállt amellett, hogy Európa nagyobb részt vállaljon biztonságának garantálásából, és hosszabb távon önálló szereplőként lássa el ezt a feladatot az USA-val szövetségben. Az európai szuverenitás híve vagyok – mondta. Kiáll a kontinens stratégiai autonómiája mellett, nem azért, mert ellenzi a NATO-t, hanem, mert úgy véli, hogy Európa nem testálhatja rá a védelmét kizárólag az USA-ra. A NATO-t újra kell gondolni, mert még nem lépett túl azon, amire létrehozták, nevezetesen a szovjet fenyegetés elhárításán.
Már nincs se Varsói Szerződés, se Szovjetunió, ám a nyugati és a keleti blokk frontvonalának két oldalán még mindig sokan úgy gondolkodnak, mint régen – célzott a orosz-amerikai szembenállást még mindig a régi módon felfogó, mindkét oldalon meglévő keményvonalas politikai irányzatokra. Macron szerint időre van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Forrás: napi.hu