A bevándorláspárti francia elnök, Emmanuel Macron pártja, az LREM pillanatnyilag a második legerősebb párt Franciaországban, az Opinion Way és a Tilder legutóbbi (csütörtökön közzétett) felmérése szerint (a Les Echos számára készítették) 21%-ot kapna az uniós választáson. A legtöbb szavazatot a radikális Marine Le Pen pártja érné el, 24%-ot, a konzervatív LR – Sarkozy egykori pártja – 14%-on áll.
Macron elnök balliberális pártjának listavezetője az elnök egykori minisztere, Nathalie Loiseau. A V4NA nemzetközi hírügynökség európai parlamenti informátoraihoz olyan hírek jutottak el, hogy a magát a szabadság, egyenlőség, testvériség harcosának mutató, balliberális politikusnő korábban a szélsőjobbhoz tartozott.
A Mediapart nevű oldal szerint pedig Loiseau 1984-ben nem is akárhol, a Sciences Po Paris egyetemi diákszervezetében a szélsőjobboldalt képviselte, ráadásul indult az egyetemi diákválasztáson is.
Az UED csoporthoz tartozott, ami közel állt a Nemzeti Front ifjúsági szervezetéhez. Az évszám azért lényeges, mert az 1984-es Nemzeti Front és a francia szélsőjobboldal gyalázatosan antiszemita és homofób volt, Európa talán akkori legalantasabb politikai szervezetéről beszélünk. Nathalie Loiseau először letagadta, majd hazudozni kezdett (nem emlékezett rá…), végül elismerte, de egészen szánalmasan mentegetni kezdte saját magát.
Nathalie Loiseau először letagadta, később – látva a Mediapart bizonyítékait – arról beszélt, nem tudta, hogy az egyetemi szervezetnek köze lett volna a szélsőjobbhoz. Azt mondta, azért csatlakozott a tudomása szerint nem szélsőséges szervezethez, mert szerette az egyetemi politikai sokszínűséget. Még egyszer emeljük ki: az 1984-es francia szélsőjobb messze nem azonos a mai francia radikális jobboldallal, Marine Le Pen pártjával. A nyolcvanas években – amikor Marine Le Pen apja volt a Nemzeti Front elnöke – a párthoz gyalázatos antiszemita és homofób botrányok kapcsolódtak.
1984 után öt évvel Loiseau már egy, a baloldalhoz közeli szervezetben tűnt fel. Indult az uniós választásokon Franck Biancheri, az Erasmus-programot a szocialista francia elnökkel, Mitterrand-nal elfogadtató politikus mozgalmában, de alig több, mint nulla százalékot értek el 1989-ben. Később Alain Juppé, a francia néppárt baloldalhoz leginkább lojális politikusa körül tűnt fel, majd csatlakozott Macron mozgalmához.