Még a hidegháború legsötétebb időszakában sem volt ennyire ellenséges a francia-orosz viszony, mint az elmúlt hónapokban. Macron elnök lényegében február óta folyamatosan fenyegeti Moszkvát, hol azzal, hogy oroszországi célpontokat fog bombázni (pontosabban hozzájárul ahhoz, hogy az Ukrajnának küldött fegyverekkel oroszországi célpontokra is lőjenek), hol pedig azzal, hogy francia és más európai csapatokat vezényel Ukrajnába, amivel a NATO és tagjai közvetlenül háborús féllé és háborús célponttá válnának. Most pedig dönthetett a háborús bejelentésről, holnap akár meg is teheti.
Emmanuel Macron francia elnök május végén úgy nyilatkozott, hogy lehetővé kívánja tenni az ukránoknak, hogy „semlegesítsék” (azaz kilőjék) azokat az oroszországi katonai bázisokat, amelyekről rakétákat lőnek ki Ukrajnára. Vlagyimir Putyin válaszul „súlyos következményekkel” fenyegetőzött, ha nyugati fegyvereket vetnek be orosz terület ellen.
A francia-orosz kapcsolatokban további fontos konfliktusforrás Macronnak az a visszatérő elképzelése, hogy a nyugati országoknak katonákat kell küldeni Ukrajnába.
Ezzel kapcsolatban a francia hivatalos narratíva az, hogy „csak” kiképzőtisztek mennének Ukrajnába, amire azért van szükség, mert az Ukrajnának adott nyugati katonai technika kezelését meg kell tanítani az ukrán katonáknak, és különben is, ahogy az AFP hírügynökségnek nyilatkozott a francia honvédelmi minisztérium, „folyamatban levő munkálatokról” van szó.
Persze a napnál is világosabb, hogy ez csak ürügy: Macron harcoló alakulatokat akar Ukrajnába küldeni.
Eközben Putyin elnök mindenkit biztosított arról, hogy ezek a kiképzőtisztek már Ukrajnában vannak… zsoldos katonának álcázva.
„Mi tudjuk ezt, nincs ebben semmi újdonság” – mondta Putyin újságíróknak.
A kiélezett viszonyra utalt Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) nemzetgyűlési csoportjának vezetője, a párt alapítója is, aki a France Info rádióban azt mondta, hogy „Macron páros lábbal akar beszállni a háborúba”. Marine Le Pen szerint Macronnak az a terve, amely szerint nyugati fegyverekkel oroszországi célpontokra is lehet lőni, egy újabb lépés lenne a háborúba való közvetlen belépésre és „elképesztő veszélyt jelent honfitársaink biztonságára (és) hazánk területének integritására”.
Marine Le Pen számára az is egyértelmű, hogy Macron előbb vagy utóbb francia katonákat fog Ukrajnába küldeni. Az RFI rádióadó honlapja szerint egymás után lépik át a nyugatiak (és elsősorban Macron) a korábban vörös vonalnak tekintett határokat, mint pl. azt, hogy orosz területre nyugati fegyverekkel nem szabad csapást mérni, és most már azt is, hogy nem lehet nyugati katonákat ukrán földre küldeni.
Mindenki Emmanuel Macron június 6-án, a partraszállási ünnepségeken esedékes bejelentéseit várja, ahol az elemzők szerint Macron Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében teheti meg ezt a bejelentést. (Az ünnepségre Oroszországot nem hívták meg). Macron a „Le Figaro” értesülései szerint szintén június 6-án este azt a javaslatát is bejelentheti, hogy azok az országok, amelyek készek „kiképzőtiszteket” küldeni Ukrajnába, hozzanak létre egy koalíciót. De még rengeteg kérdést kell tisztázni, hatásköröket, célokat és az alakulatok formátumát is.
A legnagyobb kihívás, hogy Macron megüzenje, hogy a Nyugat mennyire elszánt Oroszországgal szemben, és hogy Ukrajna hosszú távú támogatására -azaz a háború elhúzódására- kell készülnie Oroszországnak – mondja Pierre Haroche, a Queen Mary Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértője.
Az ukrán katonák kiképzésében részt vevő egyetlen nyugati oktató sem rendelkezik immunitással – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Bármi legyen is a státuszuk: legyenek a francia hadsereg katonái vagy zsoldosok, teljesen legitim célpontot jelentenek fegyveres erőink számára – tette hozzá Szergej Lavrov külügyminiszter.” A „Le Figaro” szerint ez kétségtelenül azt jelenti, hogy az oroszok komolyan veszik a francia fenyegetést.
Nicolas Sarkozy egykori köztársasági elnök épp a múlt héten adott exkluzív interjút a „Le Figaro”-nak és ebben elutasította Macron háborús elképzeléseit, sőt, inkább egyfajta orosz-francia „megbékélés” mellett foglalt állást. Sarkozy visszautalt a 2008-as grúziai válságra, amikor éppen Franciaország (és Nicolas Sarkozy) töltötte be az EU soros elnöki tisztségét.
Amikor Vlagyimir Putyinnak az a rendkívül rossz ötlete támadt, hogy megszállja Grúziát, én voltam az Európai Tanács elnöke. Nagyon kemény vitákat követően végül találtunk egy olyan megoldást, amely lehetővé tette Grúzia függetlenségének megőrzését. Ez a bizonyíték arra, hogy az orosz elnökkel tudunk és kell is tárgyalnunk. Komoly kétségeim vannak afelől, hogy szabad-e szárazföldi csapatokat Oroszországba küldeni. Az nem lehet megoldás, hogy Tolsztoj és Balzac országa háborút vívjon egymással. Gondoltunk egyáltalán a következményekre?- teszi fel Sarkozy a kérdést, aki az interjúban később még egyszer megismétli, hogy keményen, és közvetlenül Putyinnal kellene tárgyalni ahelyett, hogy egy beláthatatlan következményekkel járó háborús uszítást folytatnánk.
Szimbolikus jelentősége van annak, hogy három, mára már azonosított elkövető június 1-én 5 francia zászlóval letakart koporsót helyezett el az Eiffel-torony tövében, ezzel a felirattal: „Ukrajnában meghalt francia katonák”.
A nyomozás jelenleg is folyamatban van, egy biztos, a francia társadalom rendkívül nyugtalan, sokan nem értik Macron és a teljes francia baloldal esztelen háborús pszichózisát.
Marine Le Pen a BFMTV-nek nyilatkozva kifejtette, hogy „nem fogunk olyan háborúban részt venni, ami nem a miénk” és visszautalt arra, hogy az Európai Unió és vezetése totális ellentmondásba került:
hogyan lehetséges, hogy évtizedeken keresztül arról hallottunk, hogy az Európai Unió a béke szigete, most pedig Ursula Von der Leyen és Emmanuel Macron katonákat akar Ukrajnába küldeni és háborúba vinné Európát.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és európai parlamenti listavezetője egyenesen a Bizottság elnökének, Ursula Von de Leyennek üzent: „velünk aztán nem fogja a francia fiatalokat életüket kockáztatva háborúba küldeni.”
Forrás: origo