Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök január 13-án telefonon tárgyalt a frontvonal helyzetéről, valamint a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségéről – írta meg a Kyiv Independent alapján a Mandiner. A cikk szerint a két vezető különös hangsúlyt helyezett a „gyakorlati lépések” kidolgozására, amelyek révén a békefenntartó misszió megvalósíthatóvá válhat.
– Megvitattuk a francia kezdeményezést, hogy katonai kontingenseket telepítsenek Ukrajnába – nyilatkozta Zelenszkij a hívást követően. Az ukrán elnök hozzátette: a megbeszélés során a folyamat kibővítésének lehetőségéről és más országok bevonásáról is szó esett. Macron pedig jelezte állítólag, hogy 2024 februárjától Franciaország valamilyen formában csapatokat küldene Ukrajnába.
A békefenntartó misszió gondolatát korábban is megvitatták: például december 7-én, Párizsban, a Donald Trump részvételével tartott háromoldalú találkozón a megválasztott elnök hangsúlyozta, hogy európai csapatok jelenlétére van szükség az esetleges tűzszünet ellenőrzéséhez.
A békefenntartás kérdése szélesebb nemzetközi érdeklődést is kiváltott. Keir Starmer brit miniszterelnök a következő hetekben Ukrajnába látogat, hogy tárgyaljon a nemzetközi békefenntartó erők lehetséges telepítéséről – számolt be a Bloomberg január 10-én.
Zelenszkij és Macron abban is megállapodtak, hogy a közeljövőben személyesen találkoznak, hogy részletesebben megvitassák a biztonsági garanciák kérdését és a békefenntartó csapatok telepítésének lehetőségeit.
Szóval, a Nyugat – ideértve Donald Trumpot is – úgy véli, egy olyan háború esetében, amely lényegében azért tört ki, mert Oroszország nem akart NATO katonákat látni a szomszédjában, az a legjobb megoldás a konfliktus békés rendezésére, ha NATO katonákat küldenek Oroszország szomszédjába.
Ez nem túl logikus. Egy ilyen megoldásnak akkor lenne létjogosultsága, ha az erőviszonyok kiegyenlítettek lennének, patthelyzet alakulna ki, és mivel Moszkva nem képes érvényt szerezni az érdekeinek, ezért be kell érnie az ellenőrzésén alatt álló területek megtartásával, miközben kénytelen végig nézni a maradék Ukrajna megerődítését.
Washington régi és új vezetése valószínűleg abban reménykedik, hogy ez a helyzet hamarosan előállhat, hiszen Trump nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta: a demokratákhoz hasonlóan a republikánus adminisztráció is a behívási korhatár leszállítását és a frontok stabilizálását várja Kijevtől.
Egyelőre azonban az oroszoknak áll a zászló. Most már szinte naponta foglalnak el újabb falvakat, és ha valaki ismeri az orosz kultúrát és történelmet – a nyugati vezetők nyilvánvalóan nem ismerik – az tudhatja, hogy ez a nép nem szokott lehajolni egy tűzszünetért, meg a békéért, még akkor sem, amikor szinte minden veszni látszik.
Szóval, Moszkva csapatai menni fognak előre mindaddig, amíg Moszkva diplomáciai úton vagy a fegyverek erejével el nem éri, illetve ki nem kényszeríti azt a békét, amely figyelembe veszi az orosz érdekeket. Ezt értsük úgy, hogy ebbe az előremenetelbe az is belefér, ha egy időre megmerevedik a front.
A másik lehetőség, hogy a nyugati szellemóriások úgy gondolják, az oroszok nem fognak merni NATO-katonákra lőni, mert abból kikerekedhet egy harmadik világháború, és mind elpusztulunk. Erre azonban nem fogadnánk. Mármint arra nem, hogy a NATO-katonák puszta jelenléte rákényszerítené Moszkvát egy vereséggel felérő tűzszüneti egyezmény aláírására.
Már csak azért sem, mert Kijevet egyetlen gombnyomással el lehet törölni a föld színéről még az első NATO-kontingens beérkezése előtt – akár közvetlenül az orruk előtt. Ezt pedig, lássuk be, még Kína is megértené… Peking is ezt tenné, ha egy hajórakománynyi amerikai tengerészgyalogos tartana éppen Tajvanra, hogy ott hosszabb távon berendezkedjen.
Bekezdesek.hu