Macron kezd felébredni – csak már túl késő
Emmanuel Macron francia államfő arra kérte pártja képviselőit, hogy nézzenek szembe a menedékkérelmekkel való visszaélések problémájával, a Köztársaság lendületben (LREM) ne legyen burzsoá párt, amely nem foglalkozik a migrációval a mindennapokban szembesülő emberek problémájával, akik emiatt a szélsőjobboldal felé fordulnak.
„Ezt a témát éretten és nyugalommal kell kezelnünk. Franciaország mindig is a bevándorlás földje volt” – mondta hétfő este a francia hírügynökség tudósítása szerint a francia elnök a parlamenti többség képviselői és szenátorai előtt tartott beszédében, két héttel a bevándorlásról a nemzetgyűlésben szeptember 30-án, a szenátusban pedig október 2-án rendezendő vita előtt.
„A belépők száma Európába még soha nem volt ilyen alacsony, ugyanakkor a menedékkérők száma még soha nem volt ilyen magas Franciaországban. Hiszek a menedékjogban, de azzal visszaélnek manipuláló hálózatok és emberek. Ha nem nézünk szembe ezzel, azt meg fogjuk szenvedni. Hogy ez mit jelent? Olyan negyedeket, ahol a kísérő nélküli kiskorúak száma megnő” – mondta a francia elnök, jelezve, hogy a korábbiaknál „hatékonyabbnak és humánusabbnak” kell lenni a kérdésben.
Emmanuel Macron szerint a bevándorlás kérdésének kezelésén múlhat az elnöki párt sorsa.
„Nem szabad nem szembenéznünk ezzel a témával. A kérdés tudniillik az, hogy burzsoá párt akarunk lenni vagy pedig sem. A burzsoáknak nincs ezzel semmi baja: ők nem találkoznak velük. A hétköznapi emberek viszont velük élnek” – fogalmazott Emmanuel Macron. Szerinte miután a „baloldal évtizedeken át nem foglalkozott a bevándorlással, a szavazóik egy része átpártolt a szélsőjobboldalhoz”.
„Egyetlen ellenfeletek van, ez pedig a Nemzeti Tömörülés. Két projekt létezik: a befelé fordulásé és a félelemkeltésé, vagy pedig egy nyitott megoldás építése anélkül, hogy naivak lennénk” – mondta Emmanuel Macron.
A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) adatai szerint a menedékkérők számának jelentős emelkedését a szomszédos országokban elutasított, elsősorban afgán állampolgárságú menedékkérők és a vízumliberalizáció miatt Albániából és Grúziából nagy számban érkezők okozzák. A francia kormány az elmúlt hónapokban elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy annak ellenére, hogy az európai uniós csatlakozás jelöltjeként Albánia biztonságos országnak számít, tavaly 8261 albán állampolgár adott be menedékkérelmet Franciaországban, amivel Albánia a második legjelentősebb származási országnak számít a franciaországi menedékkérők listáján.
Nagyjából 26 százalékkal nőtt júliusban az Európai Unióban benyújtott menedékkérelmek száma az előző havihoz képest, de továbbra is lényegesen alatta maradt a migrációs válság idején regisztrált szintnek – írta friss jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).
A kedden közzétett értékelés szerint júliusban 62 900-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Norvégiában és Svájcban. Ez valamivel magasabb, mint a 2018. júliusi 59 375 és a 2017. júliusi 62 040, de körülbelül fele a példátlan menekültáradat idején, 2016 júliusában tapasztalt 122 ezernek.
Az év első hét hónapjában beadott kérelmek száma 400 500 volt, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A kérelmezők legnagyobb csoportját a szíriaiak, az afgánok, illetve a venezuelaiak tették ki. Őket követték az irakiak, a pakisztániak, a törökök, a kolumbiaiak, az irániak, a nigériaiak és az albánok. A menedékkérelmet benyújtók negyede olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére. Az EASO tájékoztatása szerint a júliusban megvizsgált közel 51 ezer elsőfokú beadvány mintegy 35 százalékát bírálták el pozitívan, ez 4 százalékpontos visszaesést jelent a 2018-as átlaghoz képest.
A határozatra váró elsőfokú beadványok száma július végén 456 ezer volt.
Forrás: Magyar Hírlap
